SZIROM
Szieberth bert Művészetoktatás

Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
PÉCS - GYÁRVÁROS
fejlec
Videók a YouTube-on:


2008-as évben megjelent a zenekarunk cd-je, ami beszerezhető 1.800 Ft-ért.

Hangversenyeinkre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.


A Pécs-Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar
50 éve

Szieberth Róbert Iskolafejlesztési Alapítvány
Pécs, 2007

Előszó

A világban, így Magyarországon is - közel kétszáz év óta - számtalan különböző összetételű fúvószenekar működik.
A fúvószenekar, mint hangszeres együttesi formáció igen népszerű minden világtájon. Hazánkban is.
A szabadtereken is jól hallható fúvószenekarokat sokan kedvelik. Azok drámai hatású valamint lágyan és vidáman szárnyaló zenélését szívesen hallgatják idősek és fiatalok egyaránt.
A menetelésre, illetve a bátor léptekre serkentő fúvószenekari indulók egyedülállóak. Megszólaltatásukra más zenekari felállások nem alkalmasak. Igen nagy a pattogó "indulókat kedvelők" tábora.
Miért írtam le a fenti -aligha vitatható- mondatokat? Azért, hogy megfejthessük annak titkát: miként tudott létezni, életben maradni ötven éven át - bátran állíthatom, mert megfigyelhettem megszületését- az országban elsőként kibontakozó és ütőképes, majd példának állított általános iskolai fúvószenekar: a Pécs-Gyárvárosi Általános Iskola fúvószenekara.
De elég-e egy iskolai fúvószenekar fennmaradásához, működéséhez, mint Pécs keleti városrészén a "gyárvárosinak", hogy a kerületben lakók nagyon kedvelik a fúvószenét? - Nagyon fontos, hogy szeressék, de csak részben elég.
A "gyárváros" megalakulásához egy olyan iskolaigazgató kellett, aki felismerte, hogy fúvószenéléssel is el lehet juttatni jóravaló gyerekeket az értékes zenéhez, hogy a szép fúvószenélés is gazdagíthatja a tanulók lelki, érzelmi világát, mint a zenélési módok és formák általában.
Az iskolai fúvószenélés lángját persze valakinek fel kellett lobbantania! Kell egy pedagógus, aki erre képes, akinek ilyen munkához hite és ereje van. Ilyen képesség, hit és erő, a Pécs-Gyárvárosi Általános Iskola tanárai között, - fél évszázaddal ezelőtt - Rajnai Henrikben volt meg. Őt aztán -szerencsére- olyan fúvószenét oktatni és zenekart vezetni, vezényelni tudó zenetanárok követték, mint Auth Vilmos, aki huszonnyolc évig állt a zenekar élén.
Örvendetesnek mondható az is, hogy a zenekar alapítását támogató igazgató helyét további zenekart segítő iskolavezetők követték, akik a szülői munkaközösségek és tantestületek önzetlen és együttértő támogatásaival, mindent elkövettek a zenekar fennmaradásáért és fejlődéséért.
Az előzőekben leírtak azonban nem valósulhattak volna meg, ha Pécsnek ezen a városrészén nem születnek meg és nem nőnek fel olyan fúvószenélésre termett, tehetséges, szorgalmas és kitartó gyerekek, mint amilyenek a pécsi-gyárvárosi fiúk és lányok.
A Pécs-Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar ötven éves történetét: megalakulását, működését, szerepléseit, hazai és külföldi sikereit és elismeréseit körültekintően tárja fel Szekeres Imre, az iskola tanára, igazgatóhelyettese, a dolgozat írója.
Kívánjuk, hogy újabb félévszázadok öregbítsék a Pécs-gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar jó hírét és mindazok nevét, akik a zenekar létezéséért bármilyen hasznosat cselekszenek!

Pécs, 2006. december 15-én

Dr. Várnai Ferenc
KÓTA-díjas zeneszerző


Bevezetés

Magyarországon a fúvószenekarok főleg cseh és német hatásokra, elsősorban a bányavidékeken, katonaságnál és tűzoltóságoknál alakultak ki a 19. század második felében. A zenekarok legfőbb funkciója a díszszemléken, különböző rendezvényeken, bálokon, parádékon való zeneszolgáltatás volt. Komolyabb zenei értéket nem képviseltek. Repertoárjaik indulókból, polkákból, keringőkből és länderekből állt. Később terjedtek el a különböző klasszikus művek fúvószenekari átiratai és a speciálisan fúvószenekarra írt művek.
A fúvósmuzsika iránti érdeklődés évtizedes hagyományokra tekint vissza itthon és határainkon túl, sikere a nyugati határ mentén, kiváltképp a szomszédos Ausztriában töretlen. Jól példázza ezt, hogy csak Burgenlandban 300 aktív zenekart tartanak számon.
A fúvósmuzsika évtizedek óta nem veszített népszerűségéből, így utánpótlásban sincs hiány. Dohos László szerint, a hazai amatőr fúvósmozgalom karmester-centrikus; egy jól felkészült, szimpatikus karmester - kortól függetlenül - képes magához vonzani a fiatalokat.
A gyermekzenekarok alakulásának különböző tévhitek vetettek gátat: "a fejletlen gyermeki szervezet nem képes a fúvós hangszerek megszólaltatására", vagy "bármely fúvós hangszeren való játék ártalmas a fejlődő gyermeki szervezetre" - mondták. Emiatt csak az 50-es évek végén és a 60-as évek elején jelentek meg azok az első úgynevezett úttörőzenekarok, amelyek életképesek is maradtak.
A legelsők között alakult meg a Pécs-Gyárvárosi Úttörő Fúvószenekar, mely az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ennek az évfordulónak méltó megünneplésére készült ez a tanulmány, melynek megírását személyes vonatkozások is motiválták. 1985. óta dolgozom az iskolában, és az utolsó 22 év történéseit magam is átélhettem. A sok gyakorlás, a fellépések izgalmai során kötöttem életre szóló barátságot sok kollégával, ifjú zenésszel. Nekik és családomnak ajánlom e kis munkámat.


1. A zenekar megalakulása és sikerei

Egy iskolai úttörő fúvószenekar létrehozásának gondolata már régóta foglalkoztatta Somfai József igazgatót. 1953-ban tartalékos katonai szolgálata alkalmával, Polgárdiban megismerkedett Kondora Károllyal akitől tapasztalatokat szerzett az ottani ifjúsági zenekar működéséről.
Az 1954-1955-ös tanévben az iskolát mindenben segítő Pécs-Újhegyi üzem zenekarának vezetőivel, az együttesben játszó apákkal, akiknek gyerekei az iskolánkba jártak, több alkalommal történtek megbeszélések, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az iskolában is létrejöjjön valamilyen kis zenekar. Ekkor vetődött föl a szülők részéről az ötlet, hogy ők megpróbálják odahaza gyermekeiket tanítgatni, és amikor már elsajátítják az ő általuk használt hangszereken való játék alapjait, akkor egy-egy alkalommal összeülve megpróbálnak közösen zenélni, nagyok és kicsik az iskolában is valami próbát rendezni. Így előfordult, hogy a tanév folyamán több alkalommal összejöttek a szülők és az ő gyerekeik, így már felhangzott egy kis muzsikálás az iskolában is. "Ennek eredménye akkor vált szembetűnővé, amikor az 1955/56-os tanév tornaünnepélyének megrendezésére került sor az Újhegyi Sportpályán, ahol a gyerekeink felvonultak az ünnepélyre. Az élen haladó zenekar felnőtt tagjai között már ott ballagott néhány kis zenélő palánta is, akik később a zenekar magját képezték. Ők ezen az ünnepélyen fergeteges sikert arattak.
A gondolat az 1957-1958-as tanévben valósult meg. Ekkor sikerül felvenni az iskola tantestületébe Rajnai Henriket, akinek sokoldalú technikai felkészültségét az intézmény nagyszerűen tudta hasznosítani, és megfelelő zenei felkészültséggel rendelkezett. Az együttes 1957 szeptemberében alakult meg, mint a Pécs-Gyárvárosi Általános Iskola zenei szakköre, a "furulyások raja". Decemberben már Gyárvárosi Úttörőzenekar néven szerepelt. Első vezetője az iskola nagyon lelkes és agilis pedagógusa, Rajnai Henriklett. Aző szorgalma, igen nagy szervező készsége és fáradságot nem ismerő tevékenysége révén nagy lendülettel megindulhatott a zenekar szervezése.
Rajnai Henrik (1924-1973) született 1924. június 24-én a Baranya megyei Ág községben. Tanítóképző Intézeti diplomát szerzett Szászrégenben. Ezután a Pécsi Jogtudományi Egyetemre járt, de két év múlva azt betegsége miatt abbahagyta. Az 1950-es években kezdett el tanítani a Pécsett a Fehérhegyi Általános Iskolában, majd 1957-től a Pécs-Gyárvárosi Általános Iskolában. 1958-tól a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatója. Itt kap tanári diplomát német nyelv és műszaki gyakorlatok és ismeretek szakon. Zenei alapismereteit gyermekkorában szerezte meg, amit a tanítóképzőben tovább tökéletesített. Tangóharmonikán játszott. Tizenhat éven keresztül vezette zenekarunkat. Általa több száz gyermek szerette meg a zenét, és közel 150 fúvószenekari művet adtak elő. Rengeteg szereplés fűződik nevéhez, s mai szóhasználattal "médiatevékenysége" révén nagyon eredményesen népszerűsítette az együttest. 1973. április 24-én Pécsett hunyt el.


Rajnai Henrik
Rajnai Henrik

A szervező munka hatására igen sok jelentkezővel, de annál kevesebb hangszerrel indult meg a zeneszakkör, amely a tanév végére sok nehézség árán fejlődött zenekarrá.
A megalakulásakor a hangszerek legtöbbje a gyerekek tulajdona volt, de "októberben 20 darab fémfurulyát az iskola is vásárolt."
Az 1958-ra immár zenekarrá fejlődött kis közösség létszáma 25 fő, tagjai mind úttörők, akik az úttörőcsapaton belül külön rajt alkottak. Eleinte "furulyások raja" néven váltak ismertté. Az első nyilvános fellépésük 1957 decemberében a József Attila Kultúrotthonban volt, ahol nagy tetszést arattak. "Első és sokáig egyetlen előadott számunk a "kovács induló" volt."
1958 áprilisában a zenekar egyik próbáján megjelenik Gorrieri Ferenc karmester, aki a május elsejei felvonulások zenei szervezője volt. A műsort végighallgatván a következőket ajánlotta fel. Az eddigi szokásostól eltérően -mindenkinek meglepetést okozva -, ne a bányászzenekar haladjon az élen, hanem a gyerekekből álló úttörőzenekar ütemes indulóira haladva vonuljanak a város vezetői. Így tehát 1958. május 1-jén már Pécs város ifjúsága élén menetelt a zenekar. Hangszereik: két tangóharmonika, két xilofon, furulyák és Steinkovics Gusztáv egyetlen trombitája.


1958. május 1-én
1958. május 1-én

A meglepetés sikerült, mert hatalmas ovációval fogadta a közönség az együttest.
A zenekarvezető 1959-ben kölcsönkéri az újhegyi zenekar kiselejtezett hangszereit, amit összehangolnak a furulyákkal. A zenekar létszáma már közel 50 főre bővült, tagjai közé lányokat is felvettek.
Az iskolában nem volt alkalmas helyiség, ahol ennyi gyerek gyakorolni tudott volna, ezért próbáikat a József Attila Kultúrotthonban, majd később a Gorkij Művelődési Házban tartották. Problémát okozott a hangszerek tárolása is. E nehézségen a zenekarvezető segítette át a kis közösséget: a hangszerek tárolására dobozokat, ládákat készítettek.
Rajnai Henrik lelke volt zenekarának: "szervezett, utasított, intézkedett, jött-ment és elég volt egy szemvillanás, a gyerekek máris tudták, hogy mit kell csinálniuk, és lassan-lassan kialakult, fogalommá lett a Gyárvárosi Iskola Fúvószenekara..."


Az első zenekar
Az első zenekar

1960. május 1-jén már egy hetventagú zenekar vonult fel. Esős időben is ingre vetkőzve, bátran álltak helyt a zenekar tagjai, míg a csoport többi tagja esőkabátban menetelt. Ez év telén a II. kerületi tanács házasságkötő termében köszöntöttek egy ifjú párt, majd a szociális otthon öregjeinek kedveskedtek. "Apró emberkék szálltak le sorjában nagy hangszerekkel és még nagyobb ruháskosarakkal, melyeket a gyárvárosi nőtanács és az iskola szülői munkaközösségének asszonyai színültig töltöttek meg fenyőgallyakkal dekorált karácsonyi csomagokkal. Volt mit nézniük az otthon lakóinak, amikor a Gyárvárosi Iskola úttörőzenekarának indulóját meghallották."
Amikor a kölcsön kapott hangszereket vissza kellett adni az újhegyi zenekarnak, a hangszervásárlásban segítettek a Szülői Munkaközösség, a különböző üzemek, vállalatok és társadalmi szervek. Harminc ezer forintért sikerült új hangszereket beszerezni.
1961-ben már több újság is ír róluk. Meghívják őket az Úttörő Seregszemlére is. Kétezer néző előtt 30 perces műsort adnak a Széchenyi téren. Ettől kezdve rendszeres résztvevői a város mozgalmi és kulturális életének. Erről számtalan esetben meggyőződhettek azok, akik névadó ünnepélyeken, békeesteken, KISZ-esküvőn, vagy iskolai ünnepségeken hallották a gyerekeket játszani. Jelszavaik: "Több szereplés, nagyobb öntudat, több bátorítás, nagyobb jó kedély!"


2. További sikerek

Az 1961/62-es tanév folyamán a szereplések száma egyre növekedett. Sok új gyerek jelentkezett a zenekarba. Ekkortól már több visszajáró is segíti a zenekar munkáját. "Az idei nyolcadikosok közül 12 zenekari tag van. Most, hogy elmennek nagy űrt hagynak maguk után. Az ötödik osztályosok közül válogatjuk ki az utánpótlás nagy részét, így őrájuk még négy évig lehet számítani." - nyilatkozta Rajnai Henrik az Esti Pécsi Naplónak.
1963-ban a városi és megyei fúvószenekari találkozón "a Pécs-gyárvárosi Általános Iskola zenekara képviselte a legifjabb utánpótlást, dicséretes módon."A zsűri előtt lezajlott bemutatkozás eredményeként őket küldi el a Városi és a Megyei Úttörőelnökség az I. Úttörőzenekari Fesztiválra. Egyetlen nyolcadikos sincs köztük, mind apró gyerek. Egerben is helyt állnak, a csillebérci meghívást mégis egy másik zenekar kapja. Ez az első kudarc, de hasznosnak bizonyult, mert még fokozottabb munka követi. Ezután heti tíz órában gyakorolnak, mindennap délután 3-6-ig, csütörtök kivételével. A gyerekek ekkor még nem jártak zeneiskolába. Aki elkezdett valamilyen hangszeren játszani, annak azt mondták a zeneiskolában: "Ha zongorázni akarsz, ne fújjál semmiféle más hangszert. Mégis inkább a fúvós hangszert választották. Ez viszont nehéz feladatot rótt rám a darabok betanításában, mert csak hangról hangra tudtunk haladni."
1964. május 1-jén is a felvonulók élén haladnak a város és a megye vezetőivel, a Kubai indulót játszották. A bányász- és a katonazenekarok mellett ők is végigmuzsikálják az egész felvonulást.
A szakemberek most már alkalmasnak találják az együttest, hogy az I. Országos Fúvószenekari Fesztiválon, Siklóson 1964. június 14-én a legfiatalabbakat ők képviseljék. "Ők szólaltatják meg a hangverseny első számát, melyet nemcsak a jelenlevők, hanem a televíziónézők is hallani és látni fognak."
Ez év nyarán eljutottak Csillebércre, ahol 25 napot töltöttek. Megismerkedtek és barátságot kötöttek az NDK egyik legjobb úttörőzenekarával, a luckai fiatalokkal. Az első Nyári Úttörő Olimpián 40 perces műsorukat a televízió nézői is láthatták. Megismerte őket az ország. Egyre elfoglaltabbak lettek a gyerekek. Rendszeres munkával, próbákkal, szereplésekkel telik életük. Játszottak futballmeccsen, a mohácsi busójáráson, KISZ avatáson, térzenét adtak. A polkát, keringőt, slágereket, filmzenéket játszó zenekart hamar megkedvelte a pécsi közönség, ismertté váltak az országban. Nemcsak repertoárjuk és szerepléseik köre bővült, hanem külső megjelenésükre, öltözékükre is sok gondot fordított Rajnai Henrik zenekarvezető.
1964 novemberében egyszeri ötvenezer forintot utalt ki a pécsi I. kerületi tanács a zenekarnak hangszervásárlás céljára. A támogatás ettől kezdve rendszeresebbé vált, míg 1967-től a városi tanács évi ötvenezer forint költségvetéssel tartotta fenn az együttest. Ebben az időben készült el egyenruhájuk is, melyet a Pécsi Ruhaipari Vállalat saját méretükre készített el, s költségeket részben a szülők fizették. Később számukra készültek el azok a sárga orkándzsekik, amelyeket a nyolcvanas évek közepéig hordtak a gyerekek.
1965 tavaszán került sor az egyik első elismerésre. Az Úttörő és Kisdobos Megyei Kulturális bemutatón a zenekar Arany Oklevelet nyert, mely eredményüket a következő év tavaszán megismételték.
Ez évben is részt vesznek a II. Siklósi Várfesztiválon, ahol szép eredményeket érnek el. Lassan nemzetközi hírnévre tesznek szert. Ismét eljutottak a Csillebércre:"Az idén ugyanis ismét meghívták a Csillebérci Úttörőtáborba a zenekart. Tavaly már 25 napot játszottak ott, az idén pedig a teljes táboridényben, azaz harminchárom napig szórakoztatják a magyar és az idegen nemzetiségű úttörőket."


Csillebérci emlék
Csillebérci emlék

Ebben az időben a gyerekek kétharmad része alsó tagozatos volt, így a zenekari tagok többsége 6-7 évig muzsikált az együttesben. A legfiatalabb zenekari tag a hatodik évét is alig töltötte be. A zenekarból kikerült gyerekek biztosították már akkor is a pécsi Szénbányász, az Ércbányász és a Vasutas zenekarok utánpótlását.
Ekkor a zenekar létszáma már körülbelül 80 fő. Ötvenen játszanak, és nyolcvanan próbálnak. Az utánpótlás pedig próba közben ott áll a többi mellett, és hallgatja őket, úgy tanulnak. Hangszert is, elméletet is. "Az első próbákon az innen-onnan összeszedett hangszerek tölcséreiből csak levegő áramlott ki. Sehogy sem akartak megszólalni a rézhangszerek. Ám egy napon hangok keltek szárnyra a trombitákból és helikonokból. Megdőlt az a tévhit Gyárvároson is, hogy csak a fiúk képesek fúvós hangszeren játszani. A zenekar fele ugyanis lány."- nyilatkozta 1966 elején Rajnai Henrik.
1965-ben a Városi Tanács Művelődési Osztálya ötven ezer forintot adott a hangszerek felújítására. Repertoárjuk egyre szélesedik. Ez időben tizenhét indulót és tizenkettő egyéb számot, egyveleget és különböző kisebb előadási darabokat és dalokat, valamint nemzeti himnuszokat is játszanak. Összesen tehát 29 számot, mely körülbelül másfél órai műsoridőt tesz ki.
Továbbra is rendszeresen részt vesznek a május elsejei felvonulásokon, majd az azt követő szórakoztató rendezvényeken. A Balokányligetben megrendezett majálison 1966-ban két zenekar is játszott. Az egyikben a másodikos, harmadikos és negyedikes gyerekek játszottak, a másikban, a nagyzenekarban a felsősök.


Az apró muzsikusok
Az apró muzsikusok

Ebben az évben a megyénkbe látogató Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az ország akkori vezetője is meghallgatta őket. "Két számot hallgatott végig. A lengyel-magyar indulót és egy Stolc művet. Utána Böröcz Lívia emléket adott át: furulyát és terítőt. Kádár elvtárs azt mondta: Minden elismerésem az Öné! Kétszer is kezet fogott velem és gratulált. Este a TV Híradó is mutatta."


Találkozás Kádár Jánossal
Találkozás Kádár Jánossal

A zenekar vezetője szerint ekkorra érte el az együttes hangzásban, mind muzikalitásban azt a színvonalat, melyért nyolc éve fáradoztak. Rengeteg munka, áldozat és mostoha körülmények között érkeztek el idáig. A zenekar "bölcsője" az iskola politechnikai műhelye volt. 1966-ban kaptak helyiséget, ami hozzávetőleges becslés szerint nem több hatvan négyzetméternél. Raktár nincs a hangszerek számára. A túlterhelés immáron nyilvánvaló. Nézzünk részleteket a zenekarvezető naplójából: "1966. május 28. szombat: Reggel hatkor találkozás az iskolában. Hideg, szeles idő. 27-essel be a Hal térig - onnan menetzenével az állomásig. Hét tizenöttől a vonatok fogadása, majd reggeli a restiben. Olimpia megnyitója a PVSK pályán kilenckor. Innen gyalog a Széchenyi térig. Kezdett esni az eső. Elindultunk gyalog a Kossuth utcán át haza. Térzene a hangszerbolt előtt. Délután negyed kettőkor Pécsszabolcson úttörőavatás. Az első 25 volt velem. Este hatkor indultunk a Szabadtéri színpadra. Térzene és fogadás. Nagyon hideg volt. Május 29. vasárnap: Reggel fél nyolcra mentünk az iskolába. Gyalog a városba menetzenével. A villanyrendőrtől felvezettük a népet. Sem az úttörőház zenekarát, sem a katonazenekart nem találtuk ott. Egyedül játszottuk végig az ünnepélyt. Utána gyalog mentünk haza."
Mobilis gárda. Névadóünnepségtől, úttörőavatásig, koncertekig mindenfelé hívják őket. Az autóbuszköltségeket térítik ugyan, de gyakran gyalogszerrel mennek, hiszen a zsúfolt helyi járatokra mégsem szállhatnak fel több ezer forintot érő hangszereik kímélése végett.
1966 augusztusában indultak az első külföldi útjukra, a Német Demokratikus Köztársaságba. 14 napig tartózkodtak a Luckai Úttörőzenekar vendégeként. Fellépéseik színhelyei: Lucka, Lipcse, Drezda, Espenheim, Möhrenbach nemzetközi tábor. A zenekart elkísérte az iskola akkori igazgatója, Joó Béla és Zákányi Mária nevelő is. A luckai gyerekekkel olyan baráti viszony jött létre, hogy a következő évben a látogatás viszonzására hívták meg őket.


Pódiumon az NDK-ban
Pódiumon az NDK-ban

Az 1966-os év eseményei közé tartozik még, hogy szeptember 25-én újra feléledő hagyományként rendezték meg a Séta téren a Pécsi Fúvószenekarok Napját. "A Rajnai Henrik vezette zenekar, mely a csillebérci táborban és külföldön is hírnevet szerzett már, ezúttal is bőséges ízelítőt nyújtott repertoárjából. Előadásmódjukat színesítette, hogy a Tenkes kapitányról szóló dalt és a Csillebérci emlék című indulót énekelték is a fiatal muzsikusok."
1967-ben Diákváros címmel színes kisfilmet készített Pécsről Knoll István. A film apropóját az első magyar egyetem 600 éves évfordulójának megünneplése adta. "A gyárvárosi úttörők térzenéje fontos mozzanat a filmben" - nyilatkozta a rendező.
Ugyanebben az évben színpompás ünnepségsorozattal emlékeztek meg a pécsi Éneklő Ifjúság Napjának 40. évfordulójáról, valamint ismét részt vettek a IV. Siklósi Várfesztiválon. A nyár folyamán, a német vendégzenekar fogadása mellett újból egy hónapot töltöttek Csillebércen.
1967 augusztusában érkeztek a német zenészek Pécsre. Jártak Harkányban és Siklóson. Voltak Sikondán, majd Pécsett kétszer is szórakoztatták a város lakóit. A városunkban töltött napok után Balatonfenyves fogadta a német fiatalokat, akik néhány nap múlva Csillebérc vendégei lettek.


3. Megismeri őket az ország

Rajnai Henrik zenekarvezető az együttes tagjainak utánpótlásával kapcsolatban így nyilatkozott a Dunántúli Napló munkatársának: "Itt van az óvoda a szomszédban. Az utánpótlást közülük biztosítjuk. Először csak ideszoktatom őket. Bevezetem a kicsiket a terembe, kezükbe adok egy elavult, már kiselejtezett hangszert és azt mondom nekik: csinálhattok most, amit akartok, csak szóljon a hangszer. Képzelje el micsoda lármát csinálnak a dobokkal, trombitákkal, kürtökkel. Én meg ülök az asztalnál és nézem őket. Később aztán próbálom rávezetni valami egységes ritmusra. Az a lényeg, hogy ritmusra préseljenek ki akármilyen hangot a hangszerből, vagy dobból. Ez a kezdet. Azután hetek múlva lassú, nagyon gondos munkával vezetjük be őket a muzsika szép világába."
Hát ez volt a titka a Gyárvárosi Úttörőzenekarnak.
Az 1968-as évtől új hagyományt teremtő kezdeményezésként lépett fel az együttes a pécsi Olimpia vendéglőben a svábbálok megnyitóján, valamint a Leöwey Gimnázium német tagozatának farsangi mulatságán.
Ebben az évben -május 5-én- ünnepelte meg a zenekar fennállásának 10. éves évfordulóját a Fegyveres Erők Klubjának kerthelyiségében, majd június 9-én ismét részt vettek az V. Siklósi Fúvószenekari Találkozón, ahol 22 zenekar közel ezer muzsikusa vonult be a várba Erkel Hunyadi indulójára. Érdekesség, hogy ezen alkalommal mutatkozott be az úgynevezett "doboskocsi". Ennek oka volt, hogy a második osztályba járó Szamek Matild nem bírta el a nagydobot, így a menetzenés felvonulásokon kiskocsira helyezvén egy másik gyerek húzta a hangszert.


A doboskocsi
A "doboskocsi"

A tanév befejeztével június 14. és július 3. között ismét Csillebércen szerepelt az együttes. Részt vettek a tábor fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken és az úttörő olimpia rendezvényein. Innen nem is jöttek Pécsre, hanem egyből két hétre Luckába utazott a 40 tagú zenekar. Felléptek Altenburgban, Jénában, Berlinben, Lipcsében és az akkor Karl-Marx-Stadtnak hívott Chemnitzben is.
1968 őszén ismét megrendezték a Pécsi Fúvószenekarok Napját. Itt ismét fellép az együttes, ahol "Vujisics-Farkas: Úttörőindulóját, Farkas: Magyar népdalrondóját, valamint Halász: Baranyai délszláv dalok című művét játsszák. Továbbá egy polka szóló is szerepel a műsorukban, amelynek címe: Szép vagy."
1969 áprilisában tiszántúli hangversenykörúton vett részt a zenekar. A Pécs-Gyárvárosi Úttörőzenekar a program szerint 8 koncertet adott az orosházi járásban. Szerepeltek Csorváson, majd Gerendáson és kétszer Nagyszénáson adtak műsort. 10-én Tótkomlóson, 11-én pedig Békéssámsonban, Kardoskúton és újra csak Tótkomlóson léptek közönség elé.


A Gyárvárosi varázsló...
A "Gyárvárosi varázsló"...

A Dunántúli Napló ekképpen értékelte a hangversenykörutat. "Rengeteget muzsikáltak, nagyon sok tapsot kaptak. Végigjártak egy sereg községet, de elsősorban Tótkomlóson érezték magukat otthon. Ott alakult már egy gyermek fúvószenekar, nekik külön szakmai bemutatókat tartottak, klarinétszólamokkal, dzsessz számokkal, a hangszerek rejtett lehetőségeinek megmutatásával. Példájuk hatott. Orosháza környékén több község vezetői is elhatározták, hogy a közeljövőben megvásárolják a hangszereket a jövő kis muzsikusainak."
Ebben a hónapban osztották ki a városi művészeti szemle díjait, ahol a zenekar Arany Oklevelet és egy Kodály-hanglemezt kapott.


... és a varázslat
...és a varázslat

Természetesen ebben az évben is meghívást kaptak a VI. Siklósi Várfesztiválra. A nyár is zsúfolt programokkal volt tele. Először részt vettek a Pécsett megrendezett nyári úttörőolimpia rendezvényein. Ezt követően Hévízre utaztak, ahol a tanács kéthetes szerződést kötött velük. Ennek értelmében naponta egy másfél órát játszottak a fürdő vendégeinek és esténként a SZOT üdülőhajón tették különlegessé a kirándulás hangulatát. Július 22-től két hétig Siófokon vendégszerepeltek, ahova katonai teherkocsin utaztak.
Augusztusban "A Pécs-gyárvárosi Úttörőzenekar meghívására két hétig Magyarországon szerepelt a NDK Úttörőszövetségének Központi Fúvószenekara. A két gyerekzenekar 12 közös hangversenyt adott a dunántúli és az alföldi városokban és falvakban. Ez alkalommal megbeszélést is folytattak a zenekarok vezetői és közös javaslatot tettek: ezentúl rendezzék meg Pécsett a szocialista országok úttörőzenekarainak fesztiválját."
Szeptember 21-e a Pécsi Fúvószenekarok Napja. A zenekar repertoárja a következő volt. Jakab László: Ünnepi induló, Lánc-lánc eszterlánc (szóló: Sonkoly Anna és Denke János), Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, Várnai Ferenc: Úttörőnek lenni jó (Pákolitz István versével előadja az énekkar), Hegyi József: Baranyai népdalszvit.
Október 31-én "A mi zenekarunk" címmel bemutatkoztak a Petőfi Rádióban.
Ez év őszén felhívással fordultak az ország gyermekeihez: "alakítsanak minden faluban és városban gyermekzenekart... A lelkes pécsi muzsikusok ily módon országos mozgalmat indítottak el, és ennek nevet is adtak: Fúvószene - gyerekekkel - felnőtteknek."
November 28-án így írt a Vas Népe című újság a zenekar szombathelyi szerepléséről: "A nézőt, a hallgatót először a látvány kapja meg, hogy parányi, pöttömnyi kis emberkék testméretüknél jóval nagyobb hangszeren játszanak, de a szakemberek szintén elismeréssel említik a felnőtteknek is becsületére váló tiszta, szép játékot a nehéz hangszerek - így például a szárnykürt - feletti biztos uralmat. Repertoárjuk 120 perces: operettegyveleget éppúgy játszanak, mint indulókat, gyermekdalokat, táncokat, vagy népdalrondókat."
1970 áprilisában a zenekar hangversenykörutat rendezett a Bácskában. A kis muzsikusok látogatása Bácsbokodon kezdődött, majd az újonnan felavatott Csávolyi Kultúrházban léptek fel. Ezt követően Felsőszentivánra mentek. Nagy sikerrel játszottak Garán és Bátaszéken is.
A hangversenykörút idején megismételték felhívásukat az ország zenekedvelő fiataljaihoz: "Zenekarba fiatalok! A neves Pécs-Gyárvárosi Úttörőzenekar felhívással fordul az ország általános iskoláihoz: Alakítsatok zenekarokat!"


4. Eljutnak Hollandiába is

Miként már szó volt róla 1969 nyarán Siófokon vendégszerepelt a zenekar. Itt tartózkodott a Purmerendi Fesztivál Bizottság egyik tagja és hallotta a gyerekeket játszani. Meghívta őket az 1970-ben Hollandiában rendezendő Purmerendi Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválra. "A legkisebb magyar fúvósok a Pécs-gyárvárosi Úttörőzenekar tagjai Hollandiában vendégszerepelnek ez idei nyáron. Az Amszterdam melletti Beamster városka ünnepi hetet rendez. Nemrég érkezett Pécsre a holland városka hivatalos meghívó levele, amelyben közölték, hogy az ünnepi hét programjába magyar napokat iktatnak be és ezen tartanak majd előadásokat a Gyárvárosi Úttörők."
Lázas előkészület előzte meg az utazást. A különböző társadalmi szervek is kivették részüket a zenekar anyagi támogatásában. A Művelődési Osztály kettőszáz ezer forint anyagi segítséget nyújtott, de segítettek a zenekart patronáló üzemek is.
Júliusban indultak el a szélmalmok hazájába. A zenekar útjáról és sikereiről a Dunántúli Napló cikksorozatban számolt be. "Beamsternek, az Amszterdamtól 23 km-re fekvő községnek nagy szenzációja volt ezekben a napokban a Pécs-gyárvárosi Úttörőzenekar. Ma már a második bemutatkozáson is túl vannak. Az első fellépésük egy sportpályán volt. A rövid koncert után a közönség a tribünön felállva és dübörögve ünnepelte a gyerekeket. A rendező bizottság kitűnő programról gondoskodott. A gyerekeket amsterdami kirándulásra vitték, ahol a hajógyárat és a várost tekintették meg a csatornában hajózva. Ezen a héten nagy feladat hárul a gyermekekre a Purmerendben megrendezésre kerülő ifjúsági zenei fesztiválon kell helytállniuk."
Tizenkilenc zenekar vonult fel a nemzetközi zsűri előtt. 19 nemzet lobogói - köztük a magyar - díszítették a város utcáit. Nyugat-Európa szinte valamennyi országa képviseltette magát a fesztiválon, de részt vett egy amerikai együttes is.
"Első számként a zenekar a Vadász indulót játszotta, majd Rajnai Henrik vezényletével Csajkovszkij: Teodóra nyitányát adták elő. A nyitányt sikerült tisztán, szinte hibátlanul előadniuk, amit a közönség fergeteges tapssal jutalmazott. A Csárdáskirálynő egyveleg után már hosszú vastapsot kaptak a gyerekek, ami valamennyi következő szám után megismétlődött. A Lánc-lánc eszterlánc című gyermekdal előadása után pedig már szinte tombolt a közönség. A nagysikerű hangversenyt követően a zsűri elnöke átnyújtotta Rajnai Henriknek a Purmerend 70' díszes diplomáját és ezüst emblémáját."
A holland televízió a felvonult 19 zenekar közül hármat mutatott be közelről. A hazait, az angolt és a magyart. A holland rádió külön felvételt készített a pécsiekről.
"A purmerendi siker után a zsűri francia elnöke Robert Goute, a francia légierők zenekarának felügyelője meghívta a zenekart Párizsba a jövő évre. Ezenkívül meghívták az együttest Norvégiába, Belgiumba és Nyugat-Németországba is."Szereplésükről filmet készített a magyar és a holland televízió is.
1970. augusztus 18. és 21. között rendezték meg Pécsett az I. Országos Úttörőzenekari Találkozót. A "vendéglátó" gyárvárosi fúvósok mellett részt vett a Kaposvári Úttörőház fúvószenekara, a kiskőrösi MÁV szakszervezet fúvószenekara, a nyíregyházi zeneiskola fúvószenekara, valamint kőszegi és székesfehérvári úttörőzenészek.
Az 1971-es évben is sok fellépésen vett részt a zenekar. Nagy sikerrel szerepelt a IX. Döbrentei Várünnepségen és Ifjúsági Találkozón. Felléptek Pápán is. A meghívó így hirdette a pécsi pajtásokat: "A világot járt fúvószenekar koncertjét feltétlenül hallgassa meg!"
Holland ötlet alapján Rajnai Henrik megvalósította a "taptoe"-t (teptót), azaz menetzenével muzsikálva különböző látványos alakzatokat képezve vonulnak fel. "Szeretnénk kialakítani a taptoe sajátos magyar formáit. Ezzel próbálkozunk most. Magyar gyermekdalok a zenei anyag: a koreográfia pedig virágalakzatok, játékos kaleidoszkópszerű figurák. Eddig három ilyen látványos, színes zenekari felvonulást tanultunk meg." - nyilatkozta Rajnai Henrik.


Taptoe 1970
Taptoe 1970

Ebben az évben az úttörő kulturális szemle Pécs városi döntőjén ismét Arany Fokozatot nyert a zenekar. Ez jogosítja őket immár nyolcadszor a Siklósi Országos Fúvószenekari Találkozón való részvételre. Ekkortájt már "rendkívül népszerű együttes. Nemcsak tehetséges muzsikusok, de formaruhájukban, előadási alakzataikkal roppant hatásos produkciókra is képesek. Összetételében európai hírű különlegesség: a legkisebb tagjuk 6 éves, a legidősebb 14 éves."
1971 őszén immáron másodízben rendezték meg a Pécsi Úttörő Fúvószenekari Fesztivált. Nyolc zenekar adott találkozót egymásnak. Tótkomlós, Szászvár, Babarc, Madaras, Kiskőrös valamint Nyíregyháza két zenekarral képviseltette magát, illetve jött el Pécsre, hogy a Pécs-Gyárvárosi Úttörő Fúvószenekar vendégeként bemutassa tudását.
Az 1972-es év is a sikerek jegyében telt el. Áprilisban Budapesten szerepelt az együttes, ahol a rádió 22-es stúdiójában sztereo hangfelvételt készítettek velük. A Magyar Televízió pedig egy 40 perces riportfilmet készített róluk. A filmet Katkics Ilona rendezte, a riportere pedig Antal Imre volt.
Május 23-án az Úttörőzenekart eddigi eredményes munkájáért "Miniszteri Dicséretben" részesítette a Művelődésügyi Miniszter. Ugyanekkor Rajnai Henrik zenekarvezető a "Szocialista Kultúráért" kitüntetést kapta meg.
A nyár folyamán ismét részt vehettek a IX. Siklósi Várfesztiválon, majd augusztusban a Somogy Megyei Tanács meghívására kéthetes hangversenykörútra indult a zenekar. A Balaton déli partjának üdülőhelyein adtak koncerteket, és meghívást kaptak a nyári balatoni rendezvények egyik rangos eseményére, a buzsáki búcsúra is.
Ősszel ismét külföldi szereplésre került sor. A szlovákiai Dunaszerdahelyen turnézott a zenekar. A kiküldött tudósító hatalmas sikerről számolt be: "A zenekar várakozáson felül megállta a helyét, nyugodtan állíthatjuk, hogy a fesztivál egyik szenzációja volt. Minden egyes fellépésükön tömegek tapsoltak, és a különböző nemzetiségű szakemberek siettek gratulálni teljesítményükért."
1973. április 24-én, súlyos betegség következtében Rajnai Henrik váratlanul elhunyt, így a zenekar 15 éves jubileumát már nem érhette meg. "Műve viszont él, tovább hirdeti azt a mérhetetlen szorgalmat, energiát, azt az időhatárokat nem ismerő kitartást - majdnem szerelmet -, amit ő a muzsikáló gyermekek iránt érzett és tett."
Rajnai Henrik még 1969-ben így nyilatkozott egy újságírónak arra a kérdésére, hogy boldog ember-e? "Nem tagadom. Elértem, hogy a fúvószenekari kultúra a gyerekeknél is fejleszthető. Terjeszthetem és bizonyíthatom: lehetséges velük tiszta hangokat produkálni. És elmegyünk a legapróbb községbe is. Mindenütt hirdetjük, ahol megfordulunk: Csináljátok ti is!"


Hazánk legnagyobb gyermekzenekara
"Hazánk legnagyobb gyermekzenekara"

Neki köszönhető, hogy a Pécsi Úttörő Fúvószenekar a Gyárvárosi Általános Iskolában megindulhatott, és azt a magas színvonalat néhány év alatt elérhette. Ő vívta meg érte a harcát az értetlenséggel, a tanügyi szűklátókörűséggel, és sikeresen, mert tudta mit akar. Az együttes néhány év múlva bizonyított ország világ előtt: igenis lehet rézfúvósokkal is tiszta hangzást követelni a gyerekektől, és ez a képesség náluk is fejleszthető. Amerre jártak, terjesztette és bizonyította ezt, mindenütt hirdetve: csináljátok ti is, kérjétek a felnőttek segítségét, muzsikáljatok ti is!


5. Egy korszak lezárult

Rajnai Henrik halálával egy szép, eredményekkel teli korszak zárult le a zenekar történetében. Összefogott mindenki, hogy az együttest továbbra is életben tartsák, az ne bomoljon fel. Ekkor már jelentősége túlnőtt az iskolán, léte szívügye lett a városnak, a Pécs Művelődési Osztályának, az Úttörőelnökségnek és a társadalmi szerveknek.
A zenekar vezetését átmenetileg Nesz György, a Pécsi Nemzeti Színház zenekarának tagja vállalta el, aki a Széchenyi István Gimnázium Ifjúsági Fúvószenekarának karnagya is volt. Ő vezette a zenekart Rajnai Henrik temetésén, majd a május elsejei felvonuláson, valamint a X. Siklósi Várfesztiválon 1973. június 8-án, mely egyben a Baranya megyei ifjúsági fúvószenekarok napja is volt. Elismerésre méltó, hogy sok elfoglaltsága mellett összefogta a zenekart és irányította munkáját.
Nesz György (1934-1992) Vokányban született 1933. augusztus 12-én. Az itt elvégzett általános iskola befejezése után a Pécsi Zenei Konzervatóriumba nyert felvételt, mint kürtös. Közben már rendszeresen kántorizált szülőfalujában. A konzervatórium elvégzése után a budapesti honvédzenekar tiszthelyettesi állományába került. Pár év szolgálat után leszerelt, hogy zenei pályáját a Budapesti Postás Szimfonikus Zenekarban folytassa. 1968-ban visszaköltözött Baranyába, és 1981. évi nyugállományba vonulásáig a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott. 1971 és 1978 között a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Fúvószenekarát is vezette. 1992. február havában hunyt el.


Nesz György
Nesz György

A zenei munka folytatásához azonban olyan független embert kellett keresni, aki a zenekar teljes gondját magára vállalhatta, és szakmailag képes volt továbbfejleszteni a zenekari munkát.
Bornemissza Géza zenetanár, a Komlói Bányászzenekar és Ifjúsági Fúvószenekar karnagya vállalkozott a korántsem egyszerű munkára. Pécs M. J. Város Művelődési Osztálya kikérésére 1973. augusztus 1-től ő kapott megbízást a zenekar vezetésére.


6. Új célok, új szervezeti forma

Az új karnagy új szakmai célokat tűzött maga elé, és ehhez új - az addigiaktól eltérő - oktatási szervezeti formára volt szükség. A zenekar felvette a "Pécs Városi Úttörő Fúvószenekar" nevet. A munkát ekkor szinte elölről kezdte Bornemissza Géza, hogy elképzeléseit valóra válthassa. Közben a szerepléseket -amelyekre elsősorban számban és nem minőségben mutatkozott növekvő igény - a régi repertoárral tovább folytatódtak.
Bornemissza Géza 1938. április 13-án született Kocsola községben. A Pécsi Zenei Gimnáziumban trombita-karvezető szakon végez 1956-ban, majd 1964-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Intézetében diplomázik. Főiskolás korától különböző zenekarokban zenélt. Tanított Pécs, Komló, Mohács, Szigetvár és Szolnok zeneiskoláiban. A Komlói Bányászzenekar karnagya, majd a Komlói Ifjúsági Fúvószenekar alapító karmestere, a Pécsi Big Band, a Szolnoki Szigligeti Színház első trombitása. A Magyar Jazz Szövetség alapító tagja, több cikluson át alelnöke. TIT előadó, színház-zenei kritikus. 1977-1989 között az Országos Szórakoztatózenei Központ Baranya megyei kirendeltségének vezetője. 1992-1995-ig a Pécsi Nemzeti Színház Produkciós Irodájának vezetője. 1995-1998-ig az általa alapított Pécsi Komédium élén a Pécs-Tettyei Művészeti Fesztivál nyári rendezvényeinek igazgatója, rendezője. Jelenleg felesége, Bornemissza Mária Énekiskola tanára. A Pécsi Rotary Club klubmestere. Kitüntetései: Komló Város Társadalmi Munkáért, Szocialista Kultúráért, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés.
Az új tanévtől a zenekar tagságának mintegy fele rendszeres zeneiskolai oktatásban részesült a Pécsi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola kihelyezett fúvós tanszakain. Bornemissza Géza mellett, aki a zenekarvezetői teendőkön kívül az előképzős csoport és a magas rézfúvósok hangszeres képzését, valamint az teljes tagság elméleti oktatását is ellátta, Morvay Bálint zenetanár a fafúvósok, Máramarosi József zenetanár pedig a mélyrézfúvósok hangszeres oktatását végezte.


Bornemissza Géza és a zenekar
Bornemissza Géza és a zenekar

A gyermekek határtalan lelkesedéssel kezdtek a számukra megváltozott zenei munkához és a megfeszített tanulás mellett jókedvvel szerepeltek továbbra is.
Hamarosan elkészült az 1964-ben épített, de már elavult próbahelyiség felújításának tervei,és 1974 januárjában megkezdődött az építkezés. Hónapokig kölcsön helyiségekben vagy éppen munkák zaja közepette folyt a tanítás és a zenekari munka.
A mostoha körülmények ellenére már a felújított repertoárral szerepelt az együttes a mohácsi busójáráson és a tavaszi alföldi hangversenykörúton, ahol többek között Hajóson és Császártöltésen is felléptek. Tavasszal ünnepelték meg fennállásuknak 15. évfordulóját. "Az utcán, a tereken felcsendülő fúvósmuzsikának nehéz ellenállni. Van valami varázsa, különösen, ha ezt a muzsikát kis gyerekek csalogatják elő a csillogó hangszereikből." - köszöntötte a zenekart a város akkori vezetője.


Fellépés szünetében
Fellépés szünetében

Ebben az évben már újabb külföldi szereplésekre is sor került. Az iskola partnerkapcsolatot létesített az eszéki Vladimir Nazor iskolával, melynek meghívására május 11-12-én Jugoszláviában szerepelt az együttes. A sikerről így emlékezik meg a Dunántúli Napló: "A zsúfolásig megtelt hatalmas tornaterem, egy-egy koncertszám elhangzása után, csak úgy visszhangzott a vastapstól. A város apraja-nagyja ott volt hogy megcsodálhassa a híres kis magyarokat."
Június 8-án és 9-én a Larson Music Company-t látta vendégül egy-egy közös hangversenyen Bólyban és a Liszt teremben a zenekar. Az amerikai gyermek-cimbalomzenekar értékes ajándékkal kedveskedett a vendéglátásért.
Június 25-től július 10-ig az NDK-ban turnézott a zenekar. Vendéglátójuk a Bensdorfi Ifjúsági Fúvószenekar volt. Felléptek Karl-Marx-Stadtban, Oberlungwitzben, Hermsdorfban és Bernsdorfban. Ezen a délnémet területen, egy hét alatt nyolc hangversenyt adtak. Majd július 3-án Rostockba utaztak, ahol az NDK Központi Ifjúsági Fúvószenekari Szervezet vendégeként három alkalommal léptek közönség elé.


A sárga dzsekikben
A "sárga dzsekikben"

Augusztusban a Bensdorfi Ifjúsági Fúvószenekar adott viszontlátogatást. Kéthetes közös hangversenyekkel tarkított turnéjuk során jártak a Balatonon, Harkányban, Siklóson, Komlón, Sikondán és Pécsett. A zsúfolt program ugyan erősen megcsonkította a várva várt nyári szünetet, de megérte. Annál több élmény emlékével és egyre nagyobb követelményekkel indulhatott az új tanév. Szeptembertől a zenekart oktató kis tanári csapat új taggal gyarapodott. Kovács Árpád fuvola, furulya és szolfézs szakos tanár kapcsolódott be a tanításba.
A szakmai színvonal további emelése egyre sürgetőbb szükség lett. A külföldi tapasztalatok is erre ösztönöztek. Városi, megyei rendezvényeken kellett helytállni más-más műsorral. A menetvariációs program tradícióinak tiszteletben tartásával, a repertoárt fokozatosan igényes művekkel kellett fejleszteni. A megfelelő hangzás alapjait a fa és rézfúvók helyes arányainak beállításával ebben az időben sikerült lerakni.
A művészi színvonal emeléséhez azonban a zenekar működési feltételeinek további javítására is szükség volt. Időközben társadalmi segítséggel felépült az új zeneterem, amelynek hivatalos átadása 1975. május 10-én volt. Ebben helyt kapott a próbaterem, hangszertartó polcokkal, oktatóterem, iroda valamint egy raktárhelyiség a hangszerek, egyenruhák és más felszerelések tárolására. Az ünnepségen, illetve az utána rendezett díszhangversenyen részt vett és közreműködött az Eszéki Vladimir Nazor Iskola énekkara és furulyazenekara is.
1975. május végén fellépett a zenekar a Zánkai Úttörőváros avatási ünnepségén. Fogadták Kádár Jánost is. "Fanfárosaink nyitották meg az átadási ünnepséget, ahol az új sportcsarnok parkettjén bemutatott menetvariációkat vastapssal üdvözölte a lelkes közönség. Délután a színházteremben, este a hajókiránduláson, a Beloiannisz fedélzetén szerepelt nagy sikerrel koncertzenekarunk."
Mindezek ellenére maradt rendezetlen pont a zenekar életével kapcsolatban, amely sehogy sem találtak "közös nevezőre" az iskola akkori vezetői és a zenekar vezetője. Szép sikerekben bővelkedő második szezon végén Bornemissza Géza lemondott zenekarvezetői posztjáról.
A lemondás után Pécs M. J. Város Tanácsa Művelődési Osztálya megkereste Auth Vilmos zenetanárt, a Szászvári Úttörőzenekar alapító karnagyát, hogy vállalja el a pécsi muzsikusok szakmai irányítását, vezetését. Auth Vilmos, a felkérésnek eleget téve, elvállalta a számára nem ismeretlen munkát, és a kinevezése alapján 1975. július 15-én elfoglalta állását.


7. Bemutatkozik az új karnagy

A nyár hátralevő része elegendő volt arra, hogy az új karnagy megismerje a gyerekek képességeit és felmérje az együttes hiányosságait, hogy ennek tudatában jelölje ki a jövő feladatait.
A karnagynak, aki maga is zeneiskolai státuszban tanított, segítői voltak, mint zeneiskolai tanárok: Kovács Árpád furulya, fuvola és szolfézs szakon és Bornemissza Géza magas rézfúvós szakon. Az eltávozott Morvay Bálint helyett Sárdi János katona zenész oktatta a fafúvós muzsikusokat. Dr. Varga Zoltánné pedig az előképzősök tanítását vállalta magára.
Auth Vilmos 1943. február 26-án született Vokányban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kürt tanszakán végez. A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskolában tanít 1967-től 1970-ig. 1970-ben alapító karnagya volt a Szászvári Úttörőzenekarnak, mely együttest 1975-ig vezette. 1975. július 15-től 1983. szeptember 1-ig a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola rézfúvós tanára, egyben a Pécs-Gyárvárosi Úttörőzenekar, majd a Pécs-Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar karnagya, zenekarvezető. Ugyanezt a beosztást töltötte be 1983-tól a Szieberth Róbert Általános Iskola tanáraként. 2003. szeptemberétől nyugdíjas.
Huszonnyolc éves karnagyi munkássága során mintegy 900 fellépésen vezette együttesét, keze alatt körülbelül 520 növendék vált zenekari taggá. Közöttük van lánya Anikó, majd unokája Illa Tímea is. Működése alatt a zenekar mintegy 250 fúvószenekari művet szólaltatott meg.
Kitüntetései: Szocialista Kultúráért 1980, Kiváló Úttörővezető 1987, Miniszteri Dicséret 1990, Szieberth Róbert Emlékplakett 1991, Legjobb Karnagy 1995, Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt polgári tagozat 1998, Pedagógus Szolgálatért Érdemérem 2003.


Auth Vilmos
Auth Vilmos

Nagy gondot jelentett az utánpótlás kérdése. Átfogó szervező munkára volt szükség, hogy a majdan kilépőket új gyerekekkel lehessen pótolni. A megindult szervezés nyomán sikerült 10 elsős és 6 másodikos gyermeket beiskolázni a zenekarba. Az átszervezések közben a meghívásoknak is eleget kellett tenni. A fontos alapművek kiegészítése után kerülhetett sor a repertoár bővítésére, új művek megtanulására.
Ennek érdekében szólam átcsoportosítások, új hangszercsoportok beállítására is sor került, mint például Esz-alt és B-tenor szaxofonok használatára.
A zeneiskola kihelyezett tagozata továbbra is működött. Minden gyerek lehetőséget kapott a beiskolázásra. 1983. szeptemberétől Auth Vilmost felmentették a zeneiskolai oktatás alól. Így a heti kötelező óraszámában, mint függetlenített karnagy kizárólag csak a szólam és összpróbákat látta el, valamint a nem zeneiskolások egyéni hangszeres és elméleti oktatásával foglalkozott. Ekkor vált lehetővé két korrepetitor alkalmazása is. Sárdi János eltávozott a zenekartól, helyette Kovács Árpád vette át a fafúvós tanszak zeneiskolai növendékeit. A többi fafúvós növendék oktatása ismét a karnagyra hárult. Bornemissza Géza és dr. Varga Zoltánné megmaradt eredeti beosztásában. A szolfézs tanszakon dr. Paksy Lászlóné, mint óraadó tanár tanított.
Ez évben beneveztek az Országos Úttörőzenekari Fesztiválra. Baranya megyét zenekarunk képviselte a Sopronban megrendezett nagyszabású rendezvényen. Az együttes igényes műsorával méltán aratott nagy sikert a zsűri előtt, és a 15 zenekar közül ők hozták el a megtisztelő közönségdíj I. fokozatát. Nagy munka és nagy élmény volt, mert 1973. után most került be pécsi zenekar ismét az országos élmezőnybe.
A sok szereplés mellett még egy megtisztelő feladatnak tett eleget a zenekar. A Pécsi Rádió felkérésére felvétel készült velük. Színvonalas műsorukkal a szakemberek elismerését is kivívták.
Ebben az évben került megrendezésre Komlón a Dunántúli Úttörő Fúvószenekari Fesztivál, ahol megismételve soproni sikerüket innen is az első díjat hozták el.
1978-ban ünnepelte meg megalakulásának 20. évfordulóját a zenekar, majd jugoszláviai vendégszereplésen vettek részt. Mind az itthoni, mind pedig a külföldi hallgatóság elismerően nyilatkozik a látottakról és hallottakról. A XII. Siklósi Várfesztivál alkalmából a szakemberek (a zsűri elnöke Vaszy Viktor volt) úgy nyilatkoztak, hogy az ország egyik legjobb gyermekzenekarát hallották.
Az 1979-es tanévre sikerült egy összeszokott, hangzásban kiegyensúlyozott együttest kialakítani, mely az ország 139 úttörőzenekara közül az egyik legjobb volt. A koncertzenekar létszáma általában 50 fő körül alakult. Ebből 35-40 az általános iskolás korú tanuló, míg a többiek középiskolások, visszajárók és kisegítők voltak.
1979-ben a zenekar részt vett a Veszprémi Országos Úttörő Fúvószenekari Fesztiválon, ahol a szakemberek nagy elismeréssel nyilatkoztak a pécsi együttesről. "Helyes műsorválasztással, a részt vevő 18 zenekar közül, az egyik legjobb együttes benyomását keltették. Kiegyenlített szólamok léte és tiszta, kulturált hangzás jellemezte játékukat." - hangzott a szakzsűri véleménye.
Az év másik emlékezetes szerepléssorozata a 10 napos osztrák turné volt, amelyre a gnas-i zeneiskola hívta meg együttesünket. Felléptek több ausztriai városban és faluban is.
Az eddig végzett társadalmi munkájának elismeréseképpen a zenekarnak Arany Diploma fokozat kitüntetést adományoztak.
A következő tanévre - örvendetesen - sikerült a létszámgondokat orvosolni. A jövő számára megnyugtatóvá vált, hogy iskolánkban - Auth Vilmos és Marosi Károlyné akkori igazgató kezdeményezésére - megvalósult a szervezett utánpótlás nevelése, az ének-zene tagozatos osztály létrehozásával, amellyel a zenekarba való kiválasztás lehetősége a többszörösére növekedett.
A zenekar tárgyi felszereltsége erre az időszakra már jónak mondható. Hangszerállományuk mennyiségileg megfelelő, de minőségileg kifogásolható. Az éves támogatás jelentős részét kénytelenek hangszer javításra fordítani. 1980-ban a Pécsi Szabó István Úttörőháznak megszűnt a fúvószenekara. Ennek hangszereit megkapták a gyárvárosi növendékek, melyek javításával néhány hangszerből már tartalék is volt.
1980 májusában a zenekar részt vett a III. Megyei Úttörő Fúvószenekari találkozón, melyet Komlón rendeztek meg. Nem volt verseny, de mégis jelentős erőpróba, hiszen nyolc zenekar között folyt titokban a versengés. A zsűri maximálisra értékelte az együttes nehéz, de kidolgozott, igényesen megszólaltatott műsorát. "Kiegyensúlyozott szólamarány, tiszta, kulturált hangzás - profi zenekar" - mondta Pécsi József a zsűri elnöke.
Július 7-12. között a zenekar Ausztriában turnézott, ahol szerepelt Felldbachban, Admontban és közös hangversenyt adott a meghívó Gnas-i Ifjúsági Zenekarral. Szeptemberben Jugoszláviában járt az együttes, a Kutjevói Állami Gazdaság vendégeként, majd októberben Csehszlovákiában, Dunaszerdahelyen turnézott a zenekar, ahol a város 800 éves fennállásának tiszteletére rendezett ünnepségsorozat színesebbé tételére kérték fel őket.
Auth Vilmos 1976-tól hagyománnyá tette a zenekar éves záróhangversenyét. Ennek célja, hogy megismertesse a szülőkkel és a közönséggel a megtett utat, az éves fejlődést. Az elsajátított zenei anyag bemutatásával számot adtak a végzett munkáról. A hagyományos fúvószenei művek mellett, mai szerzők műveit is bemutatták a zenei műveltség tágítása céljából. A karnagy nem mulasztotta el zenetörténeti ismeretekkel is szolgálni a muzsika ügyét, így a megszólaltatott művek alkotóiról is sokat megtudhatott a publikum. Ezen a hangversenyen köszön el a zenekar tagsága a nyolcadik osztályt elvégzett növendékektől, akik kimaradnak az együttesből. Az ő ünneplésük mindig kedves színfoltja az évadot záró hangversenyeknek.


Elköszön a zenekartól Mang Levente
Elköszön a zenekartól Mang Levente

1980. november 27-én az együttes a dicséretes munkájáért, Pécs közéletében betöltött szerepéért "PRO URBE PÉCS" kitüntetésben részesült, Auth Vilmos pedig megkapta a "Szocialista Kultúráért" elismerést.
A zenekarnak az 1981-es évben ismét gondot jelentett a fluktuáció. A tervszerűen irányított zenei oktató munka és a növendékek lelkiismeretes, szorgalmas munkája azonban lehetővé tette, hogy az együttes minden felkérésnek és meghívásnak eleget tudott tenni. A különböző korosztályokból és létszámból álló zenekar munkáját úgy kellett irányítani, hogy sem technikailag, sem zeneileg ne okozzon megoldhatatlan problémát és feladatot egyik csoportnak sem. A zenekarvezetői munkában éppen az a legnehezebb, hogy gyermekzenekarra alig jelenik meg induló és hangverseny jellegű mű.
Az együttes ebben az évben is nagyon sok szereplésen vett részt. A legnagyobb erőpróbát az Országos Úttörő Fúvószenekari Fesztivál megyei selejtezője jelentette. Csak négy baranyai zenekar vállalta Balázs Árpád igényes zeneművének, a Musica piccola című darabnak az előadását. A pécs-gyárvárosi, a palotabozsoki, a sásdi úttörők, valamint a Pécsváradi Zeneiskola Fúvószenekara. "A tegnapi szemle végeztével a zsűri tagjai Apáthy Árpád megyei zenekari szakfelügyelő, Paláncz Tamás klarinétművész, Várnai Ferenc, ének-zenei szakfelügyelő a sásdi és a Pécs-Gyárvárosi Úttörő Zenekart jutalmazta Arany Oklevéllel." Ezzel az eredménnyel eljutottak Vácra az Országos Úttörő Fúvószenekari Fesztiválra, ahol díszoklevelet szereztek.
Emlékezetes szereplés közé tartozik még az április 25-26-i jugoszláviai szereplés a Vladimir Nazor Általános Iskolában. Műsoruk jelentős részét felvette a Zágrábi és a Novi Sad-i Televízió is.
Júniusban közreműködtek a "Szénporcsata" című televíziós film forgatásánál, majd rádiófelvételt készített velük a Pécsi Rádió Nemzetiségi Osztálya. A nyár folyamán a Drávamenti Napok rendezvényein vettek részt a gyárvárosi muzsikusok.
Az 1981-82-es tanévtől működik iskolánkban az emelt szintű ének-zene tanítás. Az első évben Balázs Magdolna, majd Kunváriné Okos Ilona tanított a tagozaton. A tanévet megfogyatkozott létszámmal, mindössze 28 fővel kezdte meg az együttesi munkát a zenekar. A munka intenzitását ez a létszám még indokoltabbá tette, hiszen új repertoárt kellett összeállítani. A felkészülést lassította a fiatal együttes szakmai és technikai tapasztalatlansága, de a rendszeres munka meghozta a várt eredményt. A létszám a visszajárókkal fokozatosan bővült 44 főre. Így a tervezett zenei anyagot el tudták sajátítani, s egy-egy váratlan igényt is ki tudtak elégíteni. Ilyen volt például a nyilvános rádiófelvételük a "Mecsek alján száll az ének" című műsorhoz.
A szereplések száma ezekben az években nagyon magas volt, ami bizony a minőség rovására is ment.
"Az utóbbi két évben a szereplések túlzott igénybe vétele, túlterhelése miatt a gyerekek fáradtak, sok próba elmarad, és bár Auth Vilmos nagy szorgalommal, hozzáértéssel vezeti a zenekart, a rengeteg 20-30 perces fellépés szakmai fejlődésük rovására megy." - nyilatkozta Apáthy Árpád, a fúvószenekarok megyei szakfelügyelője.
Vitathatatlan, hogy a zenekar "Működési szabályzata" által engedélyezett havi három fellépést rendszeresen túllépték, de "a helyi felkérések elől nem zárkózhattunk el."- mondta Marosi Károlyné igazgató.
A zenekarvezető átgondolta a továbbiakat, s a szereplések fokozottabb szűrésével igyekezett csökkenteni a gyerekek terhelését. Visszahívott néhány, már felnőtt zenekarban játszó volt növendékét, akik szólamonként képesek irányítani a zenekart.
A következő tanév legfontosabb feladatává vált visszatérni a "versenyfeladatokhoz". Ez szépen sikerült is, hiszen az 1983 februárjában Pécsváradon az úttörőzenekarok megyei selejtezőjén Arany Oklevél minősítést szerzett a zenekar. "Az együttes magával ragadó muzikalitással, tisztasággal és átéléssel szólaltatta meg, a felnőtt együttesek számára is rendkívül nehéz, komplikált kötelező műsorszámot, Bogár István Szvitjét. Kedvesen, hangulatosan és meglepő stílusérzékkel csendültek előadásukban a szabadon választott művek is, például Várnai Ferenc Kis szvitje, vagy az idősebb generációkban bizonyára nosztalgiát keltő Figedy Sándor Simonyi óbester lovassági induló című szerzeménye. Példájuk jelzi a többiek számára, hogy tudatos, elmélyült és rendszeres tanulással, gyakorlással, előadási fegyelemmel ugyanolyan korú gyermekeknek is el lehet jutni a legmagasabb színvonalra is."
Innen továbbjutva részt vettek az Országos Fúvószenekari Fesztiválon Veszprémben, ahol "Kiváló Zenekar" minősítést kaptak. A Pécs-Gyárvárosi Úttörőzenekar ismét magasra állította a mércét a többi együttes előtt. A legtisztábban hangolt és legkulturáltabban játszó zenekar volt. A következő műsort mutatták be:
Figedy-Keil: Simonyi óbester lovassági induló
Várnai Ferenc: Kis szvit
Gervaise -Tóth J.: Francia reneszánsz táncok
Bogár István: Gyermek szvit.

Ebben a tanévben került még sor három kiemelkedő külföldi szereplésre is. 1983. április 22-28. között a Pármai Verdi Zeneiskola meghívására olaszországi hangversenykörúton vett részt a zenekar, majd Eszéken a Vladimir Nazor Iskola meghívásának tettek eleget, végül június 15-22. között a Welzheim-i Városi Ifjúsági Fúvószenekar vendége volt együttesünk.
Ez utóbbi meghívás apropója az volt, hogy a meghívó zenekar ekkor ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az ünnepség kapcsán Nemzetközi Ifjúsági Fúvószenekari Fesztivált rendezett Welzheim városa a "A zene nem ismer határokat" címmel, melyen öt külföldi - magyar, olasz, francia, holland, svájci - és 19 hazai együttes vett részt.
Az évek folyamán fokozatosan rosszabbodtak az együttes tárgyi feltételei. Mind kevesebbet ért a számukra biztosított költségvetési támogatás. A körülményeket nehezítette az is, hogy a megalakult ének-zenei tagozattal kellett osztozni a próbatermen. Sok csoport működött a zenei helységekben, ami az eszközök megóvása terén egyre nehezebb feladat elé állította a pedagógusokat.
A következő tanévet 39 fővel kezdte a zenekar, amelyből 24 tanuló általános iskolás korú, míg a többi 15 fő visszajáró növendék volt. Ilyen összeállításban kezdték meg a következő nagy feladat megoldását a 25. jubileumi éves hangverseny előkészítését. A régi repertoár meghagyása mellett több új művet is megtanultak.
A jubileumi hangversenyre 1983. december 16-án a Mecseki Szénbányák József Attila Művelődési Központjában került sor. Itt Waltz Jánosné, a Pécs Városi Tanács Művelődési Osztályának helyettes vezetője átnyújtotta az együttesnek a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Ezt megelőzően pedig dokumentum-kiállítást rendeztek a jubiláló együttes negyedszázados történetéből. Ez alkalomból a Pécsi Rádió 30 perces riportműsort készített a zenekarról.

A tanszakok tanárai között is változás történt. Bornemissza Géza tanár befejezte működését a zenekarnál. Maradt a zenekarnál Auth Vilmos, mint zenekarvezető, míg a Liszt Ferenc Zeneiskola kihelyezett tagozatán két fő, Kovács Árpád fafúvós és Mátyás Tibor rézfúvós szaktanár oktatta. Az utóbbi két tanár csak zeneiskolai tananyagot tanít. A növendékek megfelelő zenei és technikai gyakorlatok elsajátítása után kerülnek be a zenekarba, ahol az elsajátított tudás alapján foglalják el helyüket a szólamokban.
A zenekar 1984 januárjában kezdte meg a felkészülést az V. Komlói Fúvószenekari Fesztiválra, ami május 20-án zajlott le. Itt ismét kiemelkedően szerepeltek, Arany Fokozat minősítést értek el. "Az ifjúsági kategóriában a Pécs-Gyárváros Zenekara jut el Siklósra a kortárs magyar zeneszerzők műveinek kiemelkedő szépségű tolmácsolásáért." - mondta a komlói szakmai zsűri.
1984. június 24-én pedig a XV. Siklósi Várfesztiválon szerepelt szép sikerrel az együttes.
A zenekar utánpótlásának biztosítása érdekében ekkor a következő oktatási formák működtek. A hangszeres előképző csoport, ahol harmadik és negyedik osztályos gyerekek kezdték meg az ismerkedést a hangszerekkel. A tanfolyamos csoport, ahol egyéni foglalkozások keretében készítik fel a gyerekeket a zenekari munkára. A tanév második felében ez a tanfolyami oktatás megszűnt, kivéve azokat a hangszereket, amelyeknek a zeneiskolai oktatása nem biztosított. A tanfolyam megszűntével nőtt a szólampróbák száma. "Azt, hogy ki milyen hangszeren fog játszani, egyrészt az dönti el, mire képes, tehát alkati kérdés, másrészt, hogy mit tanulna szívesen a gyerek. Ezt a két szempontot kell összhangba hoznunk" - nyilatkozta iskolánk igazgatója, Bogárdi-Mészöly Kálmánné.
Az 1984/85-ös tanévben Mátyás Tibor karnagyhelyettesi beosztást kapott. A további sikeres munka biztosítása érdekében nagy szükség mutatkozott még egy fafúvós tanár munkájára, Kovács Árpád mellé.

Mátyás Tibor 1958-ban Komlón született. 1981-ben trombitatanár szakon végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd 1985-ben fúvóskarnagyi oklevelet kapott. 2001-ben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, fúvóskarnagy szakon is diplomát szerzett. A Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola tanáraként a gyárvárosi növendékek egyéni hangszeres képzését folytatta, majd másodkarnagyi beosztást kapott, melyet 1989-ig töltött be. Ezek után a Belvárosi Általános Iskolában egy új rézfúvós tanszakot alakíthatott ki. 1995-ben megalakult a Liszt Ferenc Zeneiskola és a Belvárosi Általános Iskola közös ifjúsági fúvószenekara, mely később a Sopianae nevet vette fel. E zenekar vezetői karmesteri teendőit látja el. 1998-ban megalakította a Kozármislenyi Fúvószenekart, melynek karnagya. A zeneiskolai tanítás mellett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának óraadó tanára. A Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekar tagja. Felesége Kiss Gizella és fia ifj. Mátyás Tibor is zenekarunk aktív tagjai voltak.


Mátyás Tibor vezényel
Mátyás Tibor vezényel

A tanév főbb célkitűzései közé tartozott, hogy "készüljön a zenekar hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára, fogadni a welzheimi ifjúsági zenekart, felkészülni az Országos Úttörő Fúvószenekari Fesztivál megyei döntőjére, valamint újabb műsort összeállítani az évadzáró hangversenyre."
Ez a feladatterv szerteágazó felkészülést, sokirányú és sokoldalú elfoglaltságot jelentett minden zenekari tagnak. A sok rendezvénynek - még ha megtisztelő feladatot jelentett is a zenekar számára - egyre nehezebben, egyre megfeszítettebb munkával tudtak eleget tenni. Még mindig sok volt az olyan szereplés, ahol csak "körítés" volt az együttes, s a közönség fogadásán túl nem sok szerep jutott számukra. Az ilyen jellegű szerepléseket a lehető legradikálisabban csökkenteni kellett.
A tanév folyamán a legjelentősebb szerepléseik a következők voltak. A Welzheim-i Ifjúsági Fúvószenekar fogadása, közös térzene a Széchenyi téren.
Az Úttörő Fúvószenekarok Megyei Találkozóján, Szigetváron ismét Arany Fokozat minősítést kapott az együttes melynek eredményeképpen eljuthattak az Országos Úttörőzenekari Fesztiválra, Zánkára ahol nagy sikerrel mutatták be versenyműsorukat.
Az idényben két külföldi meghívásnak tett eleget a zenekar. 1985. márciusában a Welzheim-i zenekar vendégeként meghívást kaptak az Ulmi Európa Fesztiválra. A szakmai fejlődés szempontjából nagy előny volt a zenekar számára, hogy részt vehettek ezen a fesztiválon. Ott a kiváló zürichi, linzi és az ulmi fúvószenekarokkal együtt muzsikálhattak. Igényesen összeállított műsorukkal nagy sikert arattak.
Az 1979. óta ismert gnasi ifjúsági zenekar meghívta együttesünket a zenekar 10. jubileumával egybeeső I. Nemzetközi Fúvószenekari Fesztiválra. Ezen a rendezvényen is több ország zenekara vett részt. A meghívott együttesek közül a pécsiek játszottak igazán koncert műveket, míg a többi zenekar inkább szórakoztató zenét. Menetzenés variációjukat nagy figyelemmel kísérte a közönség.
A nagy hagyományokkal rendelkező Pécsi Úttörő Fúvószenekar az 1985/86-os tanévben a megfiatalodás korába lépett. A 67 fős együttesben 44 fiatal kis muzsikus kezd ismerkedni a zenekari játékkal. E téren nagy segítséget nyújtott a megjelent Fúvószenekari Iskola, Apáthy Árpád és Várnai Ferenc hangszerelései, melyben nehézségi sorrendben találhatók előadási darabok a gyermekek életkori sajátosságainak és zenei előképzettségüknek megfelelően. Ezek a darabok ugyan nem helyettesíthetik a hagyományos térzene jellegű műsorokat, de színesítik azokat.
Meg kellett tanulniuk más zenekari darabokat is, hogy eleget tudjanak tenni a különböző felkéréseknek is. Az átállásnak szükséges velejárója a minél kevesebb nyilvános szereplés. Ennek elérése céljából a szerepléseket a minimálisra csökkentették.
A zenekar utánpótlását továbbra is az évről-évre beiskolázásra kerülő zenetagozatos osztály hivatott biztosítani. Az ide felvettek aránya a lányok javára tolódott el. Ez később a hangszerválasztásnál fizikális és esztétikai problémát jelent, hiszen bizonyos hangszereket nem célszerű lányoknak ajánlani.
Szakmai berkekben sorozatos viták zajlottak le ebben az időben, hogy mikor kezdődjön a gyermekek zenekari munkája. Országos tendencia, hogy 6. osztályos korban kívánatos elkezdeni a zenekari munkát. Ez azonban azt jelentené, hogy a zenekari érettséget 8. osztályos korában érné el a növendék, ahonnan egy év után kimaradna. Így csak minden negyedik évben válna ütőképessé a zenekar.
Új problémát és kihívást jelentett az is, hogy a gazdasági nehézségek egyre inkább éreztették hatásukat a zenekar életében is. Elavultabbá vált a hangszerállomány, egyenruházatuk is felújításra szorult. A visszajáró ifjúsági korú zenészeknek nem tudnak próbapénzt fizetni. Ennek egyik következménye az lett, hogy a nyolcadik osztályt végzett zenekari tagság egy részét "elszippantja" a város három felnőtt fúvószenekara, s időegyeztetési nehézségek miatt nem tudnak visszajárni, hajdani zenekarukba.
A megfiatalodott zenekarnak minden szereplés, próba fizikailag, szellemileg nagy megterhelést jelentett. A fellépések közül kiemelkedett a Baranya Megyei Úttörő Fúvószenekari Fesztiválon Pécsváradon való eredményes szereplés, az ott elért Arany Fokozat minősítés, melynek eredményeképpen ismét eljuthatnak a XVI. Siklósi Várfesztiválra. Ott a meglehetősen erős mezőnyben jól felépített műsorukkal kivívták a szakmai zsűri elismerését. Részlet a zsűri megállapításából: "Kulturált, tiszta hangzással, lágy megszólalással, olyan magasra állították a mércét, mely már alig fokozható."
A május elsejére készült menetzenekari variációs műsorukat a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója is felvette.
Ebben a hónapban ismét magas kitüntetésben részesült az együttes. Eddigi munkásságának elismeréseképpen "Kiváló Közösség" címet kapták meg a fiatal muzsikusok.
Az évad másik fontos eseménye volt a zánkai szerepléssorozat július 24-e és augusztus 8-a között.
Igaz, hogy már a következő tanév eseménye volt, de a felkészülés és a szervezés miatt mindenképpen ide kívánkozik az 1986. szeptember 20. és 22. közötti olaszországi fellépéssorozat. A zenekart Devesi di Cirié város tanácsa hívta meg az I. Nemzetközi Fúvószenekari Találkozóra. Ez a Torinóttól 40 km-re fekvő csodálatos kisváros szeretettel fogadta fiatal fúvósainkat, hiszen már ismerték egymást egy korábbi NSZK-beli fesztiválról. "Már az első hangverseny kirobbanó sikert hozott, Auth Vilmos és Mátyás Tibor karnagyok vezetésével. Másnap délután pedig, amikor zenés felvonulásra került sor a város utcáin, lelkes gyerekek és felnőttek kísérték végig a pécsieket "Vivat Ungerese" kiáltásokkal. A mintegy négy kilométeres felvonulási útvonalon sokan megtapsolták a látványos, sok koreográfiai elemet tartalmazó menetzenét: a tamburmajor Lacher Judit volt." Az együttes számára ekkor készült el az új egyenruha, a sötétkék zakó, melyet a kilencvenes évek végéig viseltek.
A zenekar a következő idényre való felkészülését az olaszországi turné után kezdte meg. Ekkortól kapcsolódott be a szolfézs oktatásába Dobosné Pintér Petronella. Sajnos voltak elmenők a zenekarból, amelyek átmenetileg felborították az együttes szólamarányait. De objektív körülmények is nehezítették a munkát. Rendkívüli mértékben leromlott a hangszerállomány, melynek javíttatására több tízezer forintot költött a zenekar vezetősége. Ezen kívül még számos más körülmény is nehezítette a zenekar fejlődésének további menetét. A tagok közül néhánynak romlott - közismereti tantárgyakból - a tanulmányi eredménye. A hangszeres utánpótlás hangszercsoportonként nem a kívánatosnak megfelelően alakult. Észrevehető hiány mutatkozott trombitásból, klarinétosból és ütősből. A kiugróan tehetséges gyerekek hivatásos zenei pályára készültek, így sokoldalú elfoglaltságuk miatt a zenekari munkában nem tudtak teljes intenzitással részt venni.
Csökkentek a szereplések számai is. Ez lehetővé tette a tisztességesebb felkészülést, a zenekari számok sallangmentes megtanulását és előadását.
A tanév folyamán három kiemelkedő feladata volt az együttesnek. Készültek a tavasszal megrendezendő megyei selejtezőre, az országos fesztiválra, valamint az olasz vendégzenekar fogadására.
1987 márciusában került megrendezésre Siklóson az Országos Fúvószenekari Fesztivál megyei selejtezője. A szépen előadott műsorral ismét "Arany Fokozat" minősítést ért el az együttes, melynek eredménye, hogy eljutottak az Országos Fesztivál döntőjére, Zánkára. Versenyműsorukat a résztvevő 23 zenekar közül a szakzsűri a legjobbak közé sorolta. "A sok zenekar közül talán a pécsi az egyedüli, amely minden fesztiválra új műsort hoz, a fejlődés itt mérhető le a legjobban. Ez a jó zenekar azonban megérdemelné, hogy a meglehetősen elavult hangszerállományát korszerűbb és jobb minőségű hangszerekre cserélje ki."
Júliusban az olasz vendégzenekar fogadására került sor, akikkel menetzenés felvonulásokon vettek részt és arattak nagy sikert.
Az 1987-88-as tanévben az oktatást továbbra is Auth Vilmos, Mátyás Tibor és Kovács Árpád látta el. A fő törekvés, hogy összeszokott együttes alakuljon ki a tanév végére ismét sikerült. A minőségi munkát elősegítette a viszonylagosan kevesebb szereplés. Ezáltal a megszólaltatott zenekari művek jól kidolgozottakká, jól begyakorlottakká váltak. Szerepléseik, zömében, helyi jellegűek voltak. Túlnyomó többségük iskolai rendezvényeken való közreműködésből állt.
1988 áprilisában ismét részt vettek a Baranya Megyei Fúvószenekari Találkozón Komlón, ahonnan minősítés nélkül tértek haza.
Július 1. és 4. között az NSZK-beli Welzheim város Ifjúsági Fúvószenekara vendége volt együttesünk. A helyi zenekar 25. éves jubileumát ünnepelte. A gyárvárosi gyerekek hat nagysikerű koncertet adtak. Először a helyi gimnázium aulájában szerepeltek, majd egy 3000 személyes sátorban folytatódtak az események. A magyar zenekar fellépését sokan várták. Műsoruk megnyerte a közönség és a meghívott zenekarok vezetőinek tetszését. Több meghívást is kapott az együttes, Dániába, Hollandiába, Olaszországba. Azonban ezek az utak anyagi lehetőségek hiányában nem valósulhattak meg.
A tanév egyik kiemelkedő rendezvénye volt a Pécsett megrendezett Európa Cantat, melynek egyik programjaként térzenét adtak a gyárvárosi ifjú zenészek.
A zenekar ebben az idényben is sikeres évet zárt a zenekari darabok mind mennyiségi, mind minőségi megtanulásával, valamint rangos szereplésekben egyaránt.
1988. szeptemberétől Kunváriné Okos Ilona helyén Dubóczki Klára tanította az elméleti tantárgyakat. A zenekar a munkáját nagy létszámmal, 82 fővel kezdte meg. Ebből a létszámból 54 az általános iskolás, 28 a visszajáró növendék. Az általános iskolás csoport két részre oszlik: kezdők 16 fő és a haladók 38 fő. A korosztályok megosztásából következett, hogy az együttes kettős összetételben dolgozott, úgymint úttörőzenekar és ifjúsági zenekar.
Az előbbiben az utánpótlás - 5. és 6. osztályos növendékek - míg az utóbbiban a 7.-8. osztályosok és a visszajárók játszottak. Ezáltal más-más repertoárt kellett összeállítani a két együttesnek, hiszen az egyéni hangszeres tanulás, a technikai képzettség különböző volt.
A tanév fontos célkitűzései voltak, hogy az együttes készüljön fel a welzheimi zenekar fogadására, feleljen meg a megyei seregszemlén, valamint igényes műsorral készüljön a lengyelországi fesztiválra.
A személyi feltételekben is változás következett be. Mátyás Tibor és Kovács Árpád megvált a zenekartól, és mint zeneiskolai tanárok látták el a továbbiakban a hangszeres oktatást. 1989. tavaszától a zenekarvezető mellé Kerekes Csaba karnagy került zenekarvezető-helyettesi beosztásban.
Kerekes Csaba 1967. augusztus 28-án született Pécsett. Különböző fúvószenakari továbbképzések hallgatójaként szerzett C és B kategóriás karmesteri képesítést, majd 1999-ben felsőfokú fúvószenekari karmester oklevelet szerzett. A Pécsi Tudományegyetem TTK tanári szakos hallgatója. 1989-től dolgozik iskolánkban, zenekarvezető-helyettesi beosztásban. Auth Vilmos tanítványaként trombita hangszeren játszik. Nevéhez több fúvószenekari mű hangszerelése és megtanítása fűződik. Tevékenysége alatt több kiemelkedő sikert ért el együttesünk. A 90-es évek elején egy évig vezette a Pécsi Ércbányász Fúvószenekart, jelenleg a zenekar első szárnykürtöse, valamint karnagy-helyettesi teendőket is lát el.

Az együttes tárgyi felszereltsége ezekben az években sem javul. Az éves költségvetési támogatás ekkor 120 ezer forint, aminek nagy részét a hangszerek javítására kellett fordítani.
1989. május 13-18. között látták vendégül a Welzheim-i Ifjúsági Fúvószenekart, akikkel közös hangversenyt adtak.
Június 17-én rendezték meg az Úttörő és Ifjúsági Fúvószenekarok Megyei Találkozóját Harkányban. Ez alkalommal minősítést is lehetett kérni. Négy zenekar között folyt a versengés. A zsűri maximálisra értékelte a zenekar nehéz, és jól kidolgozott, igényesen megszólaltatott műsorát, amelyet kiemelt "Arany Fokozat" minősítéssel jutalmazott.
Ugyanebben a hónapban rendezték meg a lengyelországi Górnicze városban a III. Ifjúsági Fúvószenekari Versenyt. Európa különböző országaiból 12 magas szinten muzsikáló együttes mutatkozott be. A verseny megnyitásán 720 zenész együtt muzsikált és ebben az összkarba a pécsiek meghatározó magnak bizonyultak. A zenekar szerepléséért különdíjat kapott.
A tanév folyamán a szereplések száma az elmúlt évekhez viszonyítva valamivel kevesebb volt, de ezzel szemben több volt az úgynevezett "tétre menő", igazi megmérettetést jelentő fellépés. Ezeken a zenekar becsülettel helyt állt.
Az 1989-90-es tanévet 65 fővel kezdték meg, amelyben 36 általános iskolás korú és 29 visszajáró növendék muzsikált.

A zenekar 1989-ben
A zenekar 1989-ben

1989 végétől, az úttörőmozgalom iskolánkban való megszűnése miatt a zenekar neve megváltozott. Ettől kezdve Pécs-Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekarként szerepel.
A tanév folyamán kevesebb szereplési lehetőség adódott. Ezek közül a legfontosabbak: 1989. szeptember 27-én, az iskola újból felvehette egykori alapítója, Szieberth Róbert nevét. A zenekar színvonalas műsorral lépett fel ezen az ünnepségen.
A Városi Tanács Művelődési Osztályának felkérésére protokoll és szabadtéri hangversenyt adtak Grazban, majd az ottani delegációt fogadták.
A Romániában lezajlott véres év végi események, az ottani emberek megsegítése arra ösztönözték a Pécsi Rádió Gazdasági Szekcióját, hogy jótékonysági hangversenyt szervezzen, amelyen a gyárvárosi gyerekek is nagy sikerrel működtek közre.
Az év jelentős eseménye volt 1990 májusában Komlón megrendezett Baranya Megyei Fúvószenekari Fesztivál. Az azon való kimagasló sikert elismerve a zsűri - meghívott vendégzenekarként - ismét delegálta az együttest a XVIII. Siklósi Várfesztiválra, ahol a bemutató hangversenyen vettek részt.
Természetesen ebben az évben sem maradhatott el az év végi hangverseny, melyet a József Attila Művelődési Házban rendezett meg a Zenekari Szülői Munkaközösség.
Az 1990-91-es tanévben megkezdődött a zenekar erőteljes fiatalítása. Belépett 18 fő, akik az idősebb zenekari tagok mellett elsajátították a zenekari játék alapjait, és némi önállóságra is szert tettek. Ezzel az együttessel már el lehetett sajátíttatni egy-egy igényesebb zenekari művet.


Az ütősök sora
Az ütősök sora

A fellépések szerkezete is átalakult. Míg az 1989 előtti szereplések döntő hányadát a különféle mozgalmi rendezvényeken való közreműködés jelentette, amelyeket különböző társadalmi szervezetek rendeltek meg. 1990-től ezek a szereplések elmaradtak, viszont megjelentek olyan igények, hogy a zenekar lépjen fel pártrendezvényeken. Ezek -a pártsemlegesség figyelembevételével- néhány esetben meg is valósulhattak. A fellépésekért egyre több esetben kellett tiszteletdíjat kérni, mivel a zenekar eddigi önálló költségvetése beépült az iskola költségvetésébe.
Ez év májusában készült el a zenekar új egyenruhájának kiegészítésére a szürke mellény, amely felváltotta az eddig használt pirosakat.
Új jelenség, hogy a zenekar immár közreműködhetett egyházi rendezvényeken is. Ilyen volt a tanév folyamán két alkalommal, amikor Pünkösdkor és Úrnapján Schubert: Német mise című művét adta elő a zenekar, a hívők és a hallgatóság nagy elismerésére.
Ez a tanév sem múlt el külföldi szereplés nélkül. Ismét a gnasi fiatalok hívták meg az együttest, amelyre a tanév elején megalakult mazsorett csoporttal együtt utaztak el. Gnason kívül felléptek Feldbachban és Bad-Gleichenbergben is.


Fellépés mazsorettel
Fellépés mazsorettel

A zenekar ettől kezdve több fellépésen kísérte a táncegyüttest. "Gyönyörű mazsorettek és katonás fúvószenekar vonult végig a Király utcán, elegánsan átlépve az épp ott, a kövezeten szendergő fiatalemberen, hogy a Színház térre érve ünnepélyesen, zenével és tánccal, ünnepi beszéddel megnyílhasson a XII. Országos Színházi Találkozó."- tudósít az Új Dunántúli Napló.


8. A Fesztiválzenekari cím felé

A következő évadban a nyolc kilépő muzsikus átmeneti szólamarány gyengülést okozott. Ekkor kezdődött meg az a zenekari építőmunka, amely majd 1995-ben hozta meg igazi eredményét. Tehetséges 4 új tubás, tenorkürtösök, szárnykürtösök és ütősök lettek a zenekar tagjai, akikre mindig számíthattak a karnagyok.
A szereplések száma jelentősen lecsökkent. A tanév folyamán mindössze 18-szor léptek fel az ifjú muzsikusok. Anyagi okok miatt nem rendezték meg a hagyományos megyei fúvóstalálkozót sem.
Hosszú évek óta nem sikerült eljutni külföldre sem. Ennek oka kettős. Egyrészt a kialakuló fiatal zenekar még nem képviselt olyan játékerőt, amellyel útra lehetett volna kelni. Másrész az utazási költségek olyan nagy mértékben megemelkedtek, hogy a zenekarnak, illetve a szülőknek nem volt anyagi fedezete az utazásra.
A tanév kiemelkedő eseménye volt a május 23-24-én felvett hangkazetta. A két karnagy Auth Vilmos és Kerekes Csaba dirigálásával a pécsi Do-lá Stúdióban ifj. Dobos László irányításával készült el, melyen a zenekar legkiválóbb műsorszámaival szerepelt. (A oldal: Julius Fucik: Firenzei induló; Robert Clérisse: Ouverture Estivale; Giuseppe Verdi: Nabucco "Szabadság kórus"; Allan Street: Rondino; J. Brahms: VI. Magyar tánc; B oldal: Kraul Antal: Zrínyi induló; K.P. Bruchmann: Rhytmische Ouvertüre; F. Kuda: Ohne Liebe polka; Henry Mancini: H. Mancini Portrait; Roland Cardon: Century - Marsh.)


Hangfelvételre készülve
Hangfelvételre készülve

Az 1992-93-as tanévben a zenekar létszáma közel 70 fő. Hosszú évek után nincs sok kimaradó növendék, az új tagok pedig hamar beilleszkedtek a közösségbe.
A személyi feltételekben változás állt be. A zeneiskolai növendékeket továbbra is Mátyás Tibor oktatta. A nem zeneiskolai növendékekkel Auth Vilmos és Kerekes Csaba foglalkozott: rézfúvósokkal, szaxofonosokkal és ütősökkel. Új tanárként került a zenekarhoz Szilyné Molnár Anikó a Siklósi Zeneiskola tanára, aki a klarinétosok oktatását látta el.
A már több év óta együttmuzsikáló zenekari tagsággal komolyabb, zeneileg, technikailag nehezebb művek elsajátítása volt a fő cél.
Ettől az évtől vált hagyománnyá, hogy szeptember 1-én, Pécs Város Napján, a Városháza előtt, térzenével köszönti az együttes a város képviselőtestületének tagjait és Pécs lakóit.
1992 szeptemberében az együttes többször fellépett a Pécsi Napok rendezvényein. Ezek a "pénzes" fellépések egyik fontos bevételi forrásává váltak az együttesnek, hiszen a költségvetési támogatás reálértéke egyre csökkent.


A Pécsi Napokon
A Pécsi Napokon

Együttműködési szerződést kötöttek az Aczél Kft.-vel, felléptek az Opel Gergely Kft.-nél, közreműködtek a XIV. Pécsi Ipari Vásár megnyitóján, menet és térzenét adtak a Hétvégi Hirdető újság 2. éves évfordulóján. Régi hagyományaikat tovább folytatva szabadtéri hangversenyt adtak a Tettyén, május 1-jén.
A tavasz folyamán több kiemelkedő fellépése is volt a zenekarnak. Áprilisban került megrendezésre Salgótarjánban a Zeneiskolai Zenekarok II. Országos Fesztiválja, ahol együttesünk is fellépett.
Bóly község 900. éves fennállásának évfordulója alkalmából Területi Ifjúsági Fúvószenekari találkozót rendeztek. Az együttes szép sikerrel szerepelt a rendezvényen.
Az immár hagyománnyá vált év végi hangversenyt ezúttal a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában rendezte meg a Zenekar Szülői Munkaközössége.
A tanév folyamán az együttes és a mazsorett csoport erdélyi szereplésre kapott meghívást. A gyerekek nagy lelkesedéssel készültek az útra, hiszen többnyire magyarok lakta vidéken játszottak. A kulturális misszió teljesítésére 1993. június 17-27. között került sor. Hangversenyt adtak Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson, Borszéken és Székelyudvarhelyen is. A vendégfogadás és a szervezés hiányosságait az ünneplő közönség és a szép hargitai táj feledtette. "Hatalmas ajándékot hoztak ezek a tanulók: apránként muzsikálták össze, azt a több mint félmilló forintot, amellyel megyénkbe látogathattak... Mosolyogva lejtettek felénk eddig csak filmen, tévében látott majorette táncosok, önfeledten fújtak a pontos tudástól engedelmessé vált hangszereken."
A következő tanévet is magas létszámmal kezdte az együttes. Örvendetes volt, hogy a muzsikálást már megszakított volt növendékek újra jelentkeztek a zenekarba. Így a biztonságos játék, és a színes repertoár kialakítása válhatott a legfőbb céllá!
Megalkották a zenekar új Működési Alapszabályát. Az együttes továbbra is mint öntevékeny művészeti csoport tevékenykedik. A gazdálkodásra vonatkozóan négy fő bevételi forrással rendelkezik: úgymint a központi támogatás az iskolai költségvetésből, valamint a Szieberth Róbert Iskolafejlesztési Alapítványból, másrészt a zenekar saját bevételei - hangszerhasználati díj, szereplések tiszteletdíjai, szülői befizetések -, valamint a szponzorok támogatása.
A zenekari tagok lehetnek rendes és "próbaidős" tagok. Próbaidős az, aki kilenc hónapnál kevesebb tagsággal rendelkezik. Az alapszabály pontosan meghatározza, hogy milyen jogai és kötelességei vannak a zenekar tagjainak, szakmai és társadalmi vezetőinek.
A zenekar szerepléseinek száma újra növekedett. Kiemelkedett közülük az Aradi Vértanúk Alapítványa kérésére történt fellépés, amikor négy honvédtábornok szobrának felavatására került sor. Október végén a bólyi faluház ünnepélyes avatásán fogadták Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét.
1994. május 18-án a Baranyai Gyermekfesztivál keretében megrendezett Baranya Megyei Fúvószenekari Találkozón vettek részt Görcsönydobokán. Itt a zenekar különdíjat kapott.
Június 18-án rendezték meg az Ormánságban az I. Sellyei Ifjúsági Kórusnapokat magyar és szomszédos országok iskolai énekkarainak részvételével. "A rendezvényt szombaton délután a sellyei sportcsarnok előtti téren a Pécs-Gyárvárosi Gyermek és Ijúsági Fúvószenekar és Majorette Csoport szabadtéri koncertje és bemutatója nyitja meg."
A hagyományos év végi hangversenyt ezúttal az énekkar vendégeként Pécsett tartózkodó szlovák "Lastovicka" énekkarral közösen rendezték meg.
A zenekar a tanév végén a Galántai Csemadok Elnöksége meghívására június 20-25. között hangversenykörúton vett részt a Szlovák Köztársaságban. A gyerekek felléptek Diószegen és Érsekújvárott. Kiránduláson vettek részt Galántán, valamint megismerkedtek Pozsonnyal is.
A következő idényben a már három év óta együttmuzsikáló gyerekek jól összeszokott, szervezett, fegyelmezett zenekarrá vált. A karnagyok kitartó munkája, a gyerekek szorgalma átlendítette a zenekart minden nehézségen.
Az iskola vezetősége, a szakmai vezetők úgy vélték, hogy elérkezett az idő, hogy a zenekar országos minősítést kérjen. Az év az erre való felkészülés jegyében telt el.
A személyi feltételeket is tovább sikerült javítani. A tanév elejétől az eddig alkalmazottak mellett Bakler Norbert zenetanár kapcsolódott be a gyerekek tanításába, klarinét tanszakon.
Fellépéseik közül kiemelkedik a városi igazgatói értekezlet vendégeinek fogadása az iskolában, ahol a város közoktatási vezetői előtt mutathatták be tudásukat.
Hagyományt teremtő rendezvényként Dobosné Pintér Petronella szolfézstanár kezdeményezésére rendezett az iskola karácsonyi hangversenyt a Gyárvárosi templomban. A zenekar önálló számai mellett az iskola énekkarát is kísérte.


Karácsonyi koncert a Gyárvárosi templomban
Karácsonyi koncert a Gyárvárosi templomban

Felléptek a Szivárvány Gyermekház 30. éves jubileumán, valamint honvéd bajtársi találkozón is. A rendezvény szervezője meghatottan mondott köszönetet, hogy a gyárvárosi gyermek fúvósok részt vettek ünnepségükön.
Az iskolavezetés kiemelt figyelmet szentelt a zenekar működésének. Új marketingszemléletet dolgoztak ki, amely a város gazdálkodó szervezeteit és a sajtót célozta meg. Fontossá vált egy olyan törzsközönség létrehozása, mely tudja támogatni az együttest, elkíséri valamennyi szereplésére, s ennek megteremtésével a támogatók is szívesebben nyújtottak adományokat. Az év folyamán megkeresett több mint 50 vállalkozás egyharmada szívesen állt a zenekar rendelkezésére és több-kevesebb összeggel támogatta őket.
A zenekar egyre inkább magára talált, több közös rendezvényen vettek részt, lelkesedve várták az újabb fellépéseket.
A szponzorok és a szülők támogatásával május 5-8. között az ausztriai Staaz vendége volt az együttes. A felső-ausztriai falu nagy szeretettel fogadta a fiatal zenészeket. Muzsikusaink óriási sikert arattak a faluházban megrendezett, több mint két órás hangversenyen. A gyerekek megismerkedtek Retz és Bécs nevezetességeivel is.
Ebben a hónapban rendezték meg Pécsváradon a Baranya Megyei Ifjúsági Fúvószenekari Találkozót. A május 15-i versenyről így tudósított az Új Dunántúli Napló: "Dr. Várnai Ferenc, a zsűri elnöke értékelte a fesztivált, és adta át a díjakat... Pécsvárad Önkormányzata a Legjobb Ifjúsági Fúvószenekarnak járó tízezer forintos díját Kakas Sándor polgármester adta át az Auth Vilmos és Kerekes Csaba vezette gyárvárosi együttesnek. A legjobb karnagynak járó díjat Auth Vilmosnak, a Gyárvárosi Gyermek- és Ifjúsági Fúvószenekar vezetőjének ítélte oda a zsűri. Bokor Béla zárszava után a mintegy háromszáz résztvevő összzenekari számot adott elő: az Asszimmetrikus polkát Apaceller József, a Pécsváradi Zeneiskola igazgatója, a Jászkun indulót Auth Vilmos vezényelte."


Auth Vilmos, a legjobb karnagy
Auth Vilmos, a "legjobb karnagy"

1995. május 26-án került megrendezésre az év legfontosabb eseménye a minősítő hangverseny. A Magyar Fúvószenei Szövetség rangos bírálókat delegált. Balázs Árpád, Erkel-díjas zeneszerzőt, Érdemes Művészt, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnökét, Auth Henrik, nyugalmazott ezredest, karmestert, Érdemes Művészt és Dohos László ezredest, a Magyar Honvédség Liszt-díjas főkarmesterét. Ők alkották a zsűrit.


Auth Vilmos vezényel
Auth Vilmos vezényel

A zenekar a koncert- és a show-zenekari kategóriában kérte műsorainak elbírálását. A terem zsúfolásig megtelt. "A tehetséges és jól felkészített fiatalokból álló, impozáns létszámú együttes - sportnyelven szólva - eddigi legjobb formáját nyújtotta két nagyszerű karnagyával, Auth Vilmossal és Kerekes Csabával az élen. A zenekar mindkét, illetve egy-egy órás koncertprogramjáért Arany Oklevelet kapott és így elnyerte a Fesztiválzenekar címet is." - írta dr. Várnai Ferenc az Új Dunántúli Naplóban.
A zsűri elnöke, Balázs Árpád zeneszerző ezt nyilatkozta: "Az együttes eddigi legjobb teljesítményével rukkolt elő." Dohos László honvédségi főkarmester szerint: "A karnagyok és a zenekar kapcsolata példamutató." Auth Henrik karmester a zenekar muzikalitását, kulturált hangzását és zenei fegyelmét dicsérte.


A Fesztiválzenekar
A Fesztiválzenekar

Ezen a koncerten köszöntötte a zenekar és az iskolavezetés Auth Vilmos karnagyot abból az alkalomból, hogy húsz éve áll a zenekar élén.
A sikerről a Magyar Hírlap is beszámolt. "Az alapítás éve - 1957 óta - számos hazai és külföldi díjat nyert az ország első gyermekzenekara, ám ezúttal a Fúvószenekari Szövetség arany diplomáival, (melyet show és koncert-kategóriában is megkaptak) fúvós fesztiválzenekari címet szereztek. Ez eddigi legnagyobb sikerük, de Pécs városé is, hiszen nincs még egy hely az országban, amely négy hasonló minősítésű zenekarral büszkélkedhetne."


A Magyar Hírlap cikke
A Magyar Hírlap cikke

Dr. Révész Mária alpolgármester így köszöntötte a zenekart: "Nagy öröm városunk számára, hogy a felnőtt fúvószenekaroknak ilyen kiváló utánpótlása van. Magas színvonalú munkájukért dicséret illeti a zenekar valamennyi tagját. Köszönöm a karnagyok zenekar építő tevékenységét..."
A kitüntető cím kapcsán május 30-án a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója felvételt készített a zenekarról, melyet a Magyar Televízió 2. csatornája 1995. június 13-án sugárzott az Itthon című magazinműsorban.
A Fanfár című lap is bemutatta a zenekart, melynek történetéről és eddigi eredményeiről egész oldalas írás jelent meg.
A zenekar sikereinek fényében sem feledkezett meg alapító karnagyáról, aki június 24-én született. "Akik ismerték és szerették: nem felejtik. Polihisztor volt és ember. Mindkét tekintetben tiszteletre és követésre érdemes. Születésnapján tanítványai, követői hajtanak fejet emléke előtt."
A nyár folyamán további gazdag program várt a zenekarra. Augusztus 12-15. között Staatz Város Ifjúsági Fúvószenekarát látták vendégül. Harkányban "a fürdőzést, napozást választó, mintegy 8-9 ezres vendégsereget az osztrák Staatz város ifjúsági fúvószenekara szórakoztatta több műfajt is felvonultató, széles repertoárjával. Sokan élvezték a lehetőséget, és a vízben hűsölve hallgatták a nagy sikerű szabadtéri koncertet. Az augusztus közepi jó idő pedig remek alkalmat teremtett a könnyed strandzene előadására. Bár a zene minden nyelven ugyanazt jelentheti hallgatóinak, a magyar vendéglátók mellett a német nyelvterületről érkező fürdővendégek körében aratott osztatlan sikert az osztrák fiatalok produkciója.
Augusztus 25-28. között pedig ismét a pécsi muzsikusok és mazsorettek kelhettek útra. Ezúttal is Ausztria volt az úti cél. "Az Ausztriából fürdőhelyként is ismert Bad-Fischau Brunn fennállásának 850. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozaton vettek részt. A pécsi szereplők szombaton délután szórakoztatták az ünneplő városlakókat és vendégeiket. Vasárnap a két zenekar közös menetzenével, színes és hangos felvonulással köszöntötte a város polgárait. Ezután zenekarunk két órás koncertet adott nagy sikerrel."


9. A cím kötelez

A következő évben a zenekari tagok döntő többsége maradt az együttesben, így az színvonalát megtartva készülhetett az újabb feladatokra. Szerepléseik száma nem volt sok, de azok ismételten nehéz feladat elé állították őket és karnagyaikat.
A hagyományos iskolai rendezvények mellett ismét feltűntek az egyes vállalatoknak nyújtott, különböző alkalmakra szóló szórakoztató zenei fellépések is, amelyekre a bevétel szempontjából továbbra is szükségük volt.
Az évad három nehéz megmérettetést tartogatott a zenekar számára. Elsőként a tavasszal megrendezett Ifjúsági Fúvószenekarok Megyei Fesztiválján kellett helyt állniuk, ahol Pécsvárad város nagydíját nyerték el. A zsűri szerint jelentős fejlődésről adtak számot a tudásukat illetőleg. A program érdekes színfoltja volt a két kiváló baritonkürtös, Bakos Tamás és Szabó Attila által játszott "Két vidám muzsikus" című számnak.
1996-ban ünnepeltük a magyar iskola megalapításának 1000. évfordulóját. Városi megemlékezés-sorozat keretében mutatkozott be iskolánk a 70 éve, Szieberth Róbert által alapított iskolák között. Együttesünk köszöntötte a programon részt vevőket.
Májusban került sor az újabb külföldi turnéra. Az ausztriai kisváros, Tieschen zenekara hívta meg a zenekart, akik új egyenruhájuk avatóünnepségét is ekkor rendezték meg. Több osztrák és szlovén zenekar mellett szerepelt együttesünk is. "A hallgatóság és a jelenlévő muzsikusok nagy elismeréssel fogadták együttesünk előadását."


Tieschenben
Tieschenben

Pár nap múlva már Dombóvár várta a zenekart. Itt rendezték meg a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója alkalmából az Országos Fúvószenekari Találkozót. Zenekarunk itt is magas színvonalú produkciót mutatott be. "Bár a nem szakmainak számító publikum létszáma kicsi volt, azért az ország legrégebbi úttörőzenekarának jogutódjaként működő pécsi Gyárvárosi fúvószenekart is felvonultató, rangos zenei találkozón a zenészek nagyon jól érezték magukat." - tudósított a Tolna Megyei Népújság.
Évadzáró hangversenyét ismét a Liszt-teremben tartotta meg az együttes, repertoárján számos nagy sikerű darabbal.
Zenekarunk az egész tanév folyamán részt vett a német ajkú népdalkörvezetők és zenekarvezetők gyakorlati és elméleti képzési programjában. A fiatal szakemberjelöltek gyakorlati vizsgájukat együttesünk közreműködésével tartották meg.
Az évad egyik utolsó megpróbáltatása volt a XXI. Siklósi Fúvószenekari Fesztiválon való részvétel, 1996. június 22-én. Az itt fellépő zenekarok már európai nívón muzsikálnak, és nem véletlenül vált e fesztivál és verseny az ország egyik legrangosabb fúvószenei eseményévé. A zenekart a korábbi évek kimagasló teljesítménye alapján hívták meg ismét e nagyszerű nemzetközi találkozóra. A magas mércét mutatta, hogy a kötelező műként Bartók Béla: Este a székelyeknél című darabját kellett megszólaltatniuk a zenekaroknak, valamint a Millcentenáriumra való tekintettel egy magyar történelmi indulót iktatott az együttes programjába. Az esővel fenyegető, szeles borús időben azonban fényesen szerepelt együttesünk. A rendkívül erős mezőnyben az értékes harmadik helyet szerezték meg, egy-egy ponttal lemaradva a Körösparti Junior és a Nyergesújfalui Fúvószenekarok mögött.
Siklós után mintegy levezetésként Eszék város 800. évfordulójának tiszteletére adott térzenével fejeződött be az igen eredményes zenekari idény.


10. A jubileum jegyében

Iskolánk fesztivál fúvószenekara ebben a tanévben is teljesítette a maga elé kitűzött célokat. A teljes zenekar tagjainak száma 77 fő volt, akik közül mindössze öten maradtak ki az év folyamán. Az együttes tagjainak jelentős része már több éve muzsikált együtt. A fiatalabb zenekari tagok beépülése a nagyzenekarba folyamatos. Kisebb iskolai szerepléseken már a visszajárók nélkül is szépen muzsikáltak. Az eredményes felkészülést néha az zavarta meg, hogy az összpróbákon kevés visszajáró növendék vett részt. De amikor összefogásra volt szükség, akkor minden zenekari tag "a helyén volt." "Úgy érzem, fontos kiemelnem, hogy olyan már felnőtt zenészek jöttek el kisegíteni a németországi szereplésre, akik már maguk is karnagyok, sőt Baranya legjobb együttesinek vezetői."
A repertoárt gondos egyeztetés és előkészítés után állította össze a két karnagy. A heti rendszeres szólam és összpróbák során az elképzeléseket sikerült megvalósítani.


Próba közben
Próba közben

Az évad során a zenekar 16 fellépést teljesített. Ezek közül kiemelkedik az immár hagyománnyá vált Pécsi Napok megnyitója, a karácsonyi műsor, valamint a Pécsváradi regionális nemzetiségi fúvószenekari találkozó, majd a németországi Wertingenben megrendezett Euroton Nemzetközi Verseny és a 40. éves jubileumi hangverseny. Pécsváradon együttesünk, a gyerekek számára szokatlan kategóriában, szép muzsikálással, a második helyet szerezte meg, míg Wertingenben a rendkívül erős mezőnyben, a fergetegesen és sziporkázóan szóló kilenc és fél perces kötelező mű (Reed A.: The Hounds of Spring) bemutatása után, a legerősebb kategóriában az előkelő negyedik helyezést érte el. Ez a fesztivál bizonyítja, hogy igen is szükség van a visszajáró növendékek munkájára, hiszen nemzetközi szintű megszólalásra csak a nagyzenekarnak van esélye. A gyerekek nagyon jól érezték magukat a négy napos úton, mert bizonyíthatták ügyességüket. A többi zenekarhoz képest szerény hangszerállománnyal megszólaló együttesünk jól helyt tudott állni, és képviselte a magyar fúvószenét külföldön. A menetzene területén is fejlődött a zenekar, de el kell érnünk, hogy a megjelenésük egységesebb legyen. Főleg a cipők tekintetében.
Ebben a tanévben együttesünk két zenekart is fogadott. Szeptember elején érkezett hozzánk a Bad Fischau Brunn-i zenekar, akiknek jó szereplési lehetőséget és kellemes szabadidős programot sikerült összeállítani. Kár, hogy az összes szereplés egybeesett, és így a zenekari tagok között nem alakulhatott ki szorosabb barátság.
A másik vendég a Tieschen-i együttes volt, akik májusban érkeztek hozzánk. A programok szervezése, a szereplések lehetővé tették, hogy a zenekar tagjai is barátságokat kössenek. Végre fel mertük vállalni, hogy az iskolában étkeztessük őket. Igaz, hogy nagyon pontos szervezési és egyeztetési munkát igényelt, de jól bevált ez a forma, s reméljük, hogy a legközelebbi vendégeiket is sikerül hasonlóképpen jól megvendégelni. Köszönet illeti azt a sok önzetlen támogatót, akik az utolsó pillanatban is itallal, étellel és pénzzel segítették a program megvalósítását.
Kiemelkedő eseménye volt az évnek zenekarunk fennállásának 40. évfordulójának méltó megünneplése. Rajnai Henrik tevékenységének kutatása, a zenekar történeti munkák során erősödött meg az iskola vezetésében a gondolat, hogy a kiemelkedő pedagógusegyéniség munkásságát örökítse meg emléktábla. A gondolat szerencsésen találkozott Fábos György képzőművész és Kassai József műköves mester támogatásával, aki elkészítették a márványtáblát, rajta a domborművel, hogy örökre hirdesse zenekarunk alapítójának emlékét.


Rajnai Henrik emléktábla a próbateremben
Rajnai Henrik emléktábla a próbateremben

Igen színvonalasra sikerült a negyven éves jubileumi koncert is. Jóleső érzéssel töltött el mindenkit, hogy ilyen sok volt növendék fogta kezébe újból hangszerét, hogy együttmuzsikálhasson a ma nemzedékével. Az estet immáron a hagyományos közös vacsora zárta.
A zenekar a következő években fokozatosan "fiatalodott", hiszen a fesztiválzenekari címet elért együttesből többen már csak felnőtt zenekarokban muzsikálnak tovább. Az átalakuló együttessel rádiófelvételt készített a Pécsi Rádió Nemzetiségi Osztálya, majd a hagyományos Baranya Megyei Fúvószenekari fesztiválon értek el gyermekeink megosztott első helyezést. A következő években főképpen helyi szerepléseken vett részt az együttes, egyre többet léptek fel Pécsújhegyen, s nemzetiségi műsorral készültek a hagyományos iskolai svábbálra és német estre. Az anyagi lehetőségek egyre inkább szűkültek, ezért az 1999. évi nyári krakkói turné lebonyolításában az Iskolafejlesztési Alapítvány hathatós támogatására volt szükség.
A 2000-2001-es év a Millennium jegyében telt el. 2000 őszén készült el - Pécs M. J. Város Közgyűlésének támogatásával - az együttes új egyenruhája, melyet napjainkban is viselnek, s avatása az őszi német esten volt. Több alkalommal szerepelt a zenekar különböző emlékműavatásokon, létesítmények alapkőletételénél, városi ünnepélyeken. Újdonságként az évzáró hangversenyen a sásdi, valamint a barcsi ifjúsági zenekar közösen lépett fel zenekarunkkal.


Az új egyenruha avatása
Az új egyenruha avatása

A nyár folyamán ismét eljutottak a XXIV. Siklósi Nemzetközi Várfesztiválra. A 2001. július 1-én a Dohos László Liszt-díjas karmester, Dubrovay László Erkel-díjas zeneszerző, Láng István Bartók-díjas zeneszerző és Vladimir Bilek szlovén zenetörténész összetételű zsűri a legjobb karmesteri teljesítményért Kerekes Csabát különdíjban részesítette.


Kerekes Csaba, a legjobb karnagy Siklós 2001
Kerekes Csaba, a "legjobb karnagy" Siklós 2001

Ekkortól szervezték meg a karnagyok, hogy az együttes augusztus végén Pécs város Balatonfenyves-alsói Gyermektáborába utazzon mintegy felkészülni az új szezonra. Céljuk egy olyan szakmai műhely kialakítása volt, ahol a zenész fiatalok tovább fejleszthetik tudásukat, új művekkel, hangzásvilággal ismerkedhetnek meg, és ugyanakkor az egy hét alatt tartalmas barátságokat köthetnek.
Szeptember elsején pedig a város kulturális életben betöltött szerepe elismeréseképpen az együttes megkapta a "PRO COMMUNITATE" kitüntetést. Ez a kitüntetés ismeri el azok eredményét, akik pénzt, munkát és fáradságot nem kímélve varrták az egyenruhákat, gyűjtötték a papírt és a vasat, hogy forintjaikkal hozzájáruljanak egy újabb úthoz, egy újabb sikeres szerepléshez, ezáltal gyermekeiket olyan világba eljuttatva - a zene birodalmába -, ahol minden ember megérti egymást, mert közös a nyelvük. Ez az emlékérem köszöni meg azoknak a pedagógusoknak és tanulóknak a munkáját, akik szívesen emlékeznek vissza az együtt töltött felejthetetlen évekre, melyeket élményt nyújtó muzsikálással töltöttek el.


PRO COMMUNITATE kitüntetés
PRO COMMUNITATE kitüntetés

A 2002-2003-as tanévben a zenekar létszáma 62 fő volt. A szakmai munkát a zenekarvezető Auth Vilmos és helyettese, Kerekes Csaba mellett Maronics Zsolt rézfúvós tanszakon, Somlai Csaba fafúvós, valamint Szabó Ferenc ütős tanszakon segítette. Az első félévében zenekarunk nyolc fellépést teljesített, mely közül a Pécsi Napok megnyitása és a Pécsújhegyi Napok rendezvényein való közreműködés emelkedik ki. Megrendeztük a hagyományossá vált karácsonyi műsorunkat, ahol diákok, tanárok, szülők és hozzátartozók együtt ünnepelték a Megváltó születését a Gyárvárosi templomban. Ismételten egy színvonalasan megrendezett és csodálatosan előadott műsornak lehettünk tanúi, mely kellemes perceket szerzett az ott lévőknek. A templom jó akusztikáját kiválóan kihasználva csendülhettek fel azok a régebbi és modernebb dallamok, melyek felkészítettek bennünket az ünnepre. Sokáig emlékezetes marad számomra ez a műsor is, hiszen valamennyien bízunk a mai világban háttérbe szorult értékről az ember csodálatos, önzetlen varázs- gyógyító- és szerető erejében és ez azzal a reménykedéssel tölt el bennünket, hogy vágyakozásainkban nem fogunk csalódni sohasem.
Együttesünk ebben az évben is fellépett a pécsváradi megyei fesztiválon, valamint részt vett a Siklósi Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál programjában is.


11. Tovább a hagyományok útján

A tanév végén újabb korszakváltást ért meg együttesünk. A zenekart 28 évig vezető-vezénylő Auth Vilmos zenetanár és fúvóskarnagy nyugdíjba vonult. Az iskola vezetése, kollégák, tanulók, a volt és jelenlegi zenésztársak 2003. májusában felejthetetlen búcsúkoncerten köszöntek el tőle.


Auth Vilmos búcsúkoncertje
Auth Vilmos búcsúkoncertje

Auth Vilmos meghatározó személyisége volt a gyárvárosi zenekarnak, de Pécs város zenei életének is. Hiszen a szakmai mércét magasra állítva vezette együttesét, számtalan sikerre hosszú működése alatt. A zenekari munka felelős irányításán túl az utánpótlás nevelésében is élen járt. Közel hatszáz növendék került ki kezei közül, számosan a város felnőttzenekarainak váltak kiváló tagjaivá, többen pedig művészi pályára kerültek. Tanítványai közül - talán a példát látva- jó néhányan választották a pedagógus-hivatást, hogy a zene szeretetét, a muzsikálás örömét adják tovább tanítványaiknak. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, köztük a legmagasabb a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt. Auth karnagy úrat a zenekar "Örökös Karnagy"-ává választotta.
A búcsúkoncerten mutatkozott be és vette át a karmesteri pálcát Maronics Zsolt, aki a Liszt Ferenc Zeneiskola rézfúvós tanára volt, s került kinevezésre együttesünkhöz.
Maronics Zsolt 1969. november 18-án született Pécsett. A Népművelési Intézet Középfokú fúvószenekar-vezetői tanfolyam elvégzése után, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi tagozatán tubatanár és kamaraművész szakon szerzett oklevelet. Elvégezte a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar katechéta szakát. Az 1990-ben alakult pécsi Daniel Speer rézfúvós kvintett alapító tagja. 1989. óta a Lippói Ifjúsági Fúvószenekar karmestere, majd 1998-tól ellátja a Magyarszéki Német Nemzetiségi Fúvószenakar vezetői teendőit is. Rézfúvótanár a szekszárdi, a bólyi, majd a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában. 2003-óta iskolánk pedagógusa karnagy, zenekarvezetői beosztásban.


Kerekes Csaba és Maronics Zsolt
Kerekes Csaba és Maronics Zsolt

A 2003/2004-es tanévtől jelentősebb személyi változásokra is sor került. Mivel az iskola alapfokú művészetoktatási intézmény is lett, így tágabb teret kaphatott a növendékek egyéni felkészítése is. Az év folyamán az iskola vezetése kidolgozta a zeneiskolai működés valamennyi szabályzatát, módosult a pedagógiai program és a helyi tanterv is. Maronics Zsolt munkáját segíti továbbra is Kerekes Csaba, mint zenekarvezető-helyettes. Fafúvós tanszakon dolgozik Bakler Norbert klarinéttanár, valamint Szabó Gyula, aki a szaxofonosok oktatását végzi. Svidró Julianna a fuvolásokat, Szabó Ferenc az ütős tanszakot vezeti. A zongoristák képzését Böjti Henrietta, aztán Poórné Gaál Katalin és Radóczy Jusztina látta, illetve látja el. Hangszeres előképzőt, furulyázást tanít, és szolfézst oktat Dobosné Pintér Petronella, Dubóczki Klára és Lombosné Sabacz Ilona.
A zeneiskolai munka további feladata, hogy minél több olyan gyermek hangszeres képzését vállaljuk fel, akik a városrészben élnek és kedvük van hangszeren játszani. E bővítéssel zenekarunk utánpótlását is sikerülne továbbra is szinten tartani. Zenekarunk ebben az évben tizennyolc fellépést teljesített. A zenekar két részre oszlott: egy általános iskolai korosztályra és középiskolaira, valamint megalakult egy kamarazenekar is, mely új színfoltkén jelentkezik a fellépéseken. Új karnagyuk megtalálta a hangot az együttes tagjaival, több volt növendéke követte őt a városi zeneiskolából is. Az iskolavezetés úgy véli, hogy Auth karnagy úr nyugdíjba vonulása után is megfelelő kezekben van az együttes.
A zenekar és a kórusok feladata volt az Inoworclawi-i Zeneiskola kórusának és Harmonikazenekarának fogadása, akik a II. Pécsi Zenei fesztiválra érkeztek.
A következő tanévtől a Pécsi Bazilikában megrendezett adventi hangverseny-sorozaton való szereplés, valamint a Színház téren lévő fúvósegyüttesek bemutatkozó rendezvényein is hagyományává váltak együttesünk fellépései. Az együttes tagjai, zeneiskolai növendékek több önálló fellépésen vettek részt. Az ütősök a "Dob-szerda" programon mutatkoztak be, a fuvolisták, klarinétosok, rézfúvósok pedig zongorakísérettel adtak elő vizsgadarabokat.


Maronics Zsolt vezényel
Maronics Zsolt vezényel

A jövőben az együttes hangszerállományát minőségében és mennyiségben is fejleszteni kell. Szükséges xilofon és újabb fuvola beszerzése. Jobb minőségű fúvókákra van szükség, az elöregedő hangszerpark részleges, illetve teljes felújítása is kívánatos.
A zenekari munkát 2005 szeptemberében 45 beiratkozott növendékkel kezdte meg az együttes. A művészeti alapképzés következtében megoldott a fa-, réz és ütőhangszerek helyi tanítása, a tanulóknak nem kell, hogy utazgassanak más zenei intézményekbe. A növendékek félévkor, év végén vizsgákon, vizsgahangversenyeken adnak számot hangszeres tudásukról, valamint fellépnek az iskola és a város egyéb rendezvényein is. Egyéni szólistáink sikeresen szerepeltek műsoros estünkön, a Pedagógiai Intézetben és a Rácz Aladár Művelődési Házban, a városi október 23.-i megemlékezésen. A zenekar tehetségesebb rézfúvósaiból kamaraegyüttes alakult, mely 2 alkalommal szerepelt a félév során. Ők könnyebben mozgathatóak, így a nagyzenekart kiválóan tudják helyettesíteni.
Ismét működik az úgynevezett "mini zenekar", akiknek egész éves munkáját a nagyzenekari tagságra való felkészülés jellemezi. Nagyzenekari bemutatkozásuk szépen sikerült a ballagáson. Előnye a kiszenekarnak, hogy azok, akik esetleg nehezebben viselik a közös próbákat vagy tehetségük a zenében kevésbé mutatkozik meg, időben rájönnek arra, hogy nem kell feltétlenül a vállukra venniük a több próbával és számtalan fellépéssel járó terhet, amivel a teljes zenekari tagság jár. Tavaszra azonban összeszokik a csapat.
A zenekar szakmai vezetése kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra. Ügyesebb növendékeinket zenei pályára igyekszünk irányítani és megfelelően felkészíteni. Büszkék vagyunk arra, hogy 3 tanulónkat (Jordán Zsolt, Pető István és Végh Tibor) felvettek a Művészeti Szakközépiskola előkészítő osztályába. A zeneiskola a fúvószenekar kitűnő támasza lehet a jövőben is, hiszen minél erősebb az egyéni képzés, annál hatékonyabb zenekari munkát lehet megvalósítani.
A nagyzenekari munkában is folyamatos a fejlődés valósul meg. "A közeljövőben is arra fogunk törekedni,hogy zenekarunk mindenben megfeleljen a követelményeknek. Zenekari munkánkban fontosnak tartjuk a zenekari hangzás iránti igényesség kialakítását. Megköveteljük tagjainktól a ritmusjáték egységesítését, frazeálást, tempóvételt, tempótartást, valamint a dinamikai változatok betartását. Az egymásra figyelés, az alkalmazkodás nélkülözhetetlen feltétele az együttmuzsikálásnak. A zenekari tananyag kiválasztásánál figyelembe kell vennünk az egyes növendékek hangszeres tudása közti különbséget.
A zenekari foglalkozásaink célja, hogy lehetőséget teremtsünk a zenét tanuló növendékek számára, hogy az egyéni órákon elsajátított tudásuk felhasználásával érzelemgazdag, harmonikus személyiséggé váljanak. Minden szereplésünkön azt igyekszünk bizonyítani, hogy zenekarunk úgy emberileg, mint szakmailag közösséggé vált."- írják karnagyaink a 2005. munkájukról való beszámolóban.
Ennek a folyamatos és tervszerű munkának a 2006-os évben érett meg a gyümölcse. Az Éneklő Ifjúság találkozón a Kicsinyek Kórusa ismételten Arany Minősítést és elismerő oklevelet szerzett, Dobosné Pintér Petronella vezetésével. A Felsős Kórus pedig Arany Minősítést Diplomával kapott. Karvezető: Dubóczki Klára. A sorból ezek után nem lóghatott ki zenekarunk sem, hiszen a Pécsváradi Fúvószenekari Találkozón Arany Minősítést szerzett. Karnagyok: Kerekes Csaba, Maronics Zsolt. Nagy öröm mindannyiunk számára, hogy mindhárom zenei együttesünk magas szakmai megmérettetésen kiemelkedően szerepelt.


Vezetőség + zenészek
Állnak, balról jobbra: Szekeres Imre, Szabó Gyula, Kerekes Csaba, Maronics Zsolt, Bakler Norbert, Kozma Norbert, Szabó Ferenc
Ülnek, balról jobbra: dr. Zörényi Józsefné, Bogárdi-Mészöly Kálmánné, Dubóczki Klára

Mi a siker titka? Kórus- és zenekarvezetőink szerint az, hogy szép számmal található zenélni, énekelni vágyó, szép hangú gyerek, akik szerepléseken erejükön felül is helytállnak. Példamutató a gyerekek megfelelni akarása. A szülői támogatás is biztosított. El tudják érni, hogy ott legyen mindenki a próbákon, ahol mindenki figyelemmel, intenzíven dolgozik, gyakorol. Olyan értékes művek megtanulására vállalkoznak, amelyekhez megnyerhetőek a gyerekek, és amelyek minél több szereplésen előadhatóak.


A zenekar 2007-ben
A zenekar 2007-ben

Amikor a zenekar már jól tudja a műveket, az élményt szeretné a közönséggel is megosztani, A jó koncerthez mindemellett legfontosabb a jó közönség, - szerencsére a gyárvárosi ilyen - így lesz tökéletes a hangverseny, és ettől válik a színpad az igazi örömteli együttmuzsikálás helyszínévé.
Jelenlegi repertoárjukban indulók, himnuszok valamint a klasszikus szerzők átiratai és az eredeti művek között magyar, osztrák, cseh és szlovák, angol, orosz, holland, finn, továbbá amerikai szerzők művei csendülnek fel.


12. A "Gyárváros-Zenekar"

Egy immár 50 éves zenekar története elválaszthatatlan attól a közegtől amely, létrehozta, fenntartja, működtetéséhez biztosítja az anyagi és erkölcsi hátteret. Szerencsére ez fenntartónkban Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésében és iskolánkban a Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben ez mindig megvalósul.
Kezdődött azáltal, hogy Somfai József igazgató, az 1950-es évek végén felismerte a gyermekzenekarban rejlő lehetőségeket, és megtalálta azt a Rajnai Henriket, aki ezt megvalósíthatta és magas szintre emelte.
Munkáját folytatta Joó Béla igazgató, aki fáradhatatlan szervező munkájával és kapcsolatok építésével hozzájárult, hogy zenekarunk megmutathatta magát a külföldön is.
Marosi Károlyné igazgató asszony nevéhez fűződik iskolánkban az emelt szintű ének-zenei oktatás létrejötte 1981-ben.
Ezt a munkát folytatja jelenlegi iskolavezetésünk Bogárdi-Mészöly Kálmánné igazgató asszony irányításával, kinek iskolavezetői munkája alatt lett "Fesztiválzenekar" együttesünk, s kezdődött meg iskolánkban az alapfokú művészetoktatás. A Szieberth Róbert Iskolafejlesztési Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke, zenekarunk egyik fő támogatója.
Az eredményes zenei képzés azonban nem valósulhatott volna meg az egész tantestület hathatós támogatása nélkül. Azok az osztályfőnökök, kollégák, akik elkísérték bel- és külföldi szereplésekre a gyerekeket a szívük mindig együtt dobogott, amikor felemelkedett a karmesteri pálca, megszólaltak az első hangok és akkordok.
Iskolai ünnepélyeink elképzelhetetlenekké válnának együttesünk zenélése nélkül. A felhívójel, a fanfár és a Himnusz köszönti a belépő kis elsősöket, s a takarodó és a Szózat hangjai mellett ballagnak el végzős nyolcadikosaink. A heti két próba, a fellépések szüneteiben és az utazások alatt nemcsak életre szóló barátságok, de szerelmek is szövődtek. Ötven év! Rengeteg emlék! Mennyi dicsőséget szerzett a zenekar a városnak, az iskolának! Hányszor szépítette meg ünnepeinket, és hányszor lehettünk büszkék rájuk!
A zenekar 2007-ben ünnepli 50 éves fennállását. E jeles évforduló elgondolkoztatott, számvetésre késztetett bennünket. A történésekből láthatóak az elmúl évtizedek eredményei. A most is lelkesen működő együttes próbál, fellép, koncertezik, s közben tele van tervekkel, elképzelésekkel, megvalósítandó feladatokkal.

"Gyárváros-Zenekar" e két szó immár összekapcsolódott. Azt hiszem örökre.


Utószó

Egy zenekar 50 éves történetét megírni nem könnyű feladat. Főleg akkor nem, ha az oly közel áll az ember szívéhez. Nehéz elfogódottság nélkül szólni azokról, akik a mindennapokban társai az írónak az egyre nehezedő feladatok megoldásában.
Sokat lehetne a zenekarról még írni. Sokakat lehetne és kellene még megörökíteni tevékenységéről és a támogatóiról. Például azokról a szülőkről, akik az első hangszereket kezükbe adták gyermekeiknek, és ezzel megalapozták ezt a zenekart. Vagy azokról, akik pénzt, munkát és fáradságot nem kímélve járultak hozzá egy új úthoz, egy újabb sikeres szerepléshez, ezáltal gyermekeiket olyan világba eljuttatva - a zene világába -, ahol minden ember megérti egymást, mert közös a nyelvük. Azokról a szülőkről, anyákról és apákról, akik a zenekarvezetők mellett szilárd támaszként álltak és ők bátran támaszkodhattak rájuk, mint: Csánk Jenő, Zsirmon Valér, Lacher György, Ziener Ádám, Kasza Gyula, Armbruszt János, Balázs Attila, Papp János. És még sokan mások.
Felidézhetnők azokat a pedagógusokat, és szakembereket, mint Horváth János csapatvezető, Marton Márta tanárnő, Parag Attiláné, igazgatóhelyettes, dr. Zörényi Józsefné igazgatóhelyettes, Apáthy Árpád karnagy, fúvószenekari szakfelügyelő, dr. Várnai Ferenc megyei vezető zenei szakfelügyelő, a Siklósi Várfesztiválok zenei vezetője, akiknek szívügyük volt a zenekar. Akik ott voltak sok szereplésen, akiknek szíve a nagydobbal együtt dobbant. Akik osztoztak a sikerekben, de segítettek elviselni a bánat terheit is. Hiszen ők azok a lámpatartók, akik a sarokban állnak, kitartó türelemmel.
Kellene még írni bővebben azokról a növendékekről is, akik kiemelkedtek ebből a csapatból, akik a fő húzóerői voltak ennek az együttesnek. Sokan közülük a város más zenekaraiban folytatták tevékenységüket, sokan közülük arra tették fel életüket, hogy maguk is zenét tanítsanak, vagy előadóművészekké váljanak, mint Aubrecht Dénes, Zsirmon Zsolt, Gyurkó István, Denke János, Rékai János, Schämpf Mária, Wittmer Györgyi, Horváth Mária, Balogh József, Veszprémi Tibor, ifj. Mátyás Tibor és még többen mások. Remélem, hogy a függelékben majd mindenki megtalálja nevét és szívesen emlékszik vissza azokra az együtt töltött felejthetetlen gyermekkori évekre, melyeket a muzsikával töltöttek el, mint az ország legnagyobb magyar gyermekzenekarának legkisebb magyar fúvósaként.
Sajnos vannak olyanok, akik már nincsenek közöttünk, de barátságuk, munkájuk és emlékük a szívünkben él. Zenekarunk alapító karnagya, Rajnai Henrik kitörölhetetlen emlékeket hagyott bennünk. Alakját, hangját még hosszú ideig fogják emlékükben őrizni zenekarának tagjai. Olyan ember volt ő, akinek a zene nem foglalkozása, nem időtöltése, hanem az élete volt maga.

A Pécs-Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekarnak, kívánok még több évtizedes működést, további sikereket, hogy a krónikásnak mindig új lapot kelljen elővennie, hogy újabbnál újabb albumok hirdessék az utókornak elődeink tetteit.


boldogiskola.png

regisztralt_tehetsegpont.jpg

logo__okoiskola.jpg







© Copyright 2010 Kollár Richárd - Minden jog fenntartva.

Oldaltérkép